A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. az egyik legtapasztaltabb akridin cas 260-94-6 gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük az ömlesztett, kiváló minőségű akridin cas 260-94-6 nagykereskedelmében, amely itt gyárunkból eladó. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.
Akridinaz aromás aminok osztályába tartozó szerves vegyület. Az akridin kémiai képlete C13H9N, molekulatömege 179,22. Egy központi piridingyűrűből és két benzolgyűrűből áll, amelyek háromszög alakú szerkezetet alkotnak. Ez a szerkezet egyedülálló fizikai és kémiai tulajdonságokat ad az akridinnek. Az akridin általában sárgától sárgáig terjedő,{6}}barna kristályos por, amelynek olvadáspontja körülbelül 106-109 fok, forráspontja pedig 346 fok. Jól oldódik szerves oldószerekben, például dioxánban. Az akridin bizonyos fokú lúgossággal rendelkezik, és savakkal reagálva sókat képez. Bizonyos reagensekkel kémiai reakcióba is léphet szubsztitúcióval, hozzáadással és oxidációval.
Magát az akridint nem lehet közvetlenül termékként használni, de bizonyos területeken vagy termékekben felhasználható nyersanyagként vagy intermedierként. A laboratóriumban az akridin számos kémiai vizsgálathoz és kísérlethez használható, beleértve a szerves szintézist, a fotofizikai és fotokémiai vizsgálatokat.
|
|
|

|
|
|
|
Kémiai képlet |
C13H9N |
|
Molekulatömeg |
179.22 |
|
Pontos mise |
179.07 |
|
m/z |
179.07 (100.0%), 180.08 (14.1%) |
|
Elemelemzés |
C, 87.12; H, 5.06; N, 7.82 |
|
Olvadáspont |
106-109 fok |
|
Forráspont |
346 fok (l.) |
|
Sűrűség |
1005 g/cm3 |
|
Tárolási feltételek |
Hűtőszekrény |
|
Oldhatóság |
dioxán: 0,1 g/ml, tiszta |
|
Lobbanáspont |
346 fok |
|
Törésmutató |
1,7270 (becslés) |
|
Savassági együttható (pKa) |
5,58 (20 fokon) |
|
Forma |
Kristályos por |
|
Szín |
Sárgától-sárgáig barnáig |
|
Vízben való oldhatóság |
57,35 mg/l (24 ºC) |
|
Stabilitás |
Stabil. Éghető. Nem összeférhető erős oxidáló szerekkel. |

Akridin, mint szerves vegyület, számos területen alkalmazható. Az alábbiakban felsoroljuk az akridin fő alkalmazási területeit:

Kémiai Kutatás
A laboratóriumban az akridint gyakran használják szerves szintézis reakciókban, ahol egyedi kémiai szerkezetének köszönhetően katalizátorként vagy a reakció közbenső termékeként használható. Ezenkívül az akridint fotofizikai és fotokémiai kutatásokban is használják, ahol fluoreszcens szondaként vagy fényérzékenyítőként használható a fény{1}}anyag-kölcsönhatásainak tanulmányozására.
Biokémiai tanulmányok
Az akridin és származékai széles körben alkalmazhatók a biokémiában, különösen DNS és RNS fluoreszcens festékeként. Ezek a festékek képesek nukleinsavakhoz kötődni és fluoreszkálni, így megkönnyítik a kutatóknak a sejten belüli nukleinsavak vizualizálását.
Például az akridinnarancs (Acridine Orange) egy általánosan használt fluoreszcens festék, amely kötődik a DNS-hez, és zöld fluoreszcenciát bocsát ki a sejtfestéshez és a fluoreszcens mikroszkópiához.


Környezeti Monitoring
Az akridin egyes származékai indikátorként használhatók a környezeti monitorozáshoz a vízben lévő szennyező anyagok vagy más környezeti paraméterek kimutatására.
Festékipar
Az akridin és származékai színezékek prekurzoraiként vagy köztitermékeiként is felhasználhatók különböző színű festékek szintéziséhez, amelyeket széles körben használnak a textiliparban és a nyomdaiparban.
Meg kell jegyezni, hogy mivel az Akridin és származékai mérgezőek és rákkeltőek, használatuk során szigorúan be kell tartani a biztonsági műveleti eljárásokat, kerülni kell a bőrrel, szemmel stb. való érintkezést, gondoskodni kell a munkahely megfelelő szellőztetéséről. Mindeközben a folyékony vagy akridint tartalmazó hulladék kezelésekor megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket kell tenni a környezet szennyezésének megakadályozása érdekében.

Az akridin egy sokrétű vegyület, gazdag kutatási múlttal és változatos alkalmazásokkal. Egyedülálló kémiai szerkezete és biológiai tevékenysége értékes eszközzé teszik az orvostudományban, a biotechnológiában és az anyagtudományban. Az akridin használatához kapcsolódó környezetvédelmi és biztonsági megfontolások azonban rávilágítanak arra, hogy alkalmazása során fenntartható és felelősségteljes megközelítésekre van szükség. Az akridinnel kapcsolatos jövőbeli kutatások várhatóan az új származékok, a zöld kémiai megközelítések és a multidiszciplináris együttműködések kifejlesztésére fognak összpontosítani, megnyitva az utat e lenyűgöző vegyület új és izgalmas alkalmazásai előtt.
Biológiai alkalmazások
Antimikrobiális és parazitaellenes szerek
Az akridin-származékok régóta ismertek antimikrobiális tulajdonságaikról:
Proflavin (3,6-Diaminoakridin): Az első világháborúban helyi fertőtlenítőszerként használták, bár a mutagenitási aggályok miatt alkalmazása visszaesett.
Acriflavin (proflavin és euchoflavin keveréke): Hatékony Gram{0}}pozitív baktériumok és néhány gomba ellen, történelmileg használt sebfertőtlenítésben és akvakultúrában.
Quinakrin (Mepacrine): Akridin-származék, amelyet a giardiasis és a malária kezelésére használtak a klorokin megjelenése előtt.
Hatásmechanizmus: Az akridinek beépülnek a DNS-be, megzavarják a replikációt és a transzkripciót azáltal, hogy stabilizálják a DNS{0}}fehérjekomplexeket, és egyetlen-száltörést idéznek elő.
Rákellenes tevékenység
Számos akridin-származék erős daganatellenes hatást fejt ki:
Amszakrin (m-AMSA): 9-aminoakridin-származék, amelyet akut mieloid leukémia (AML) és non-Hodgkin limfóma kezelésére használnak. Gátolja a topoizomeráz II-t, ami a DNS kettős szálának töréseit és apoptózist okoz.
Doxorubicin (Adriamycin): Bár nem tiszta akridin, antraciklin szerkezete (akridinből származik) kritikus fontosságú az emlő-, petefészek- és tüdőrák elleni hatékonyság szempontjából.
Kihívások: A kardiotoxicitás és a gyógyszerrezisztencia korlátozza a hosszú távú-használatot, ami a nanotechnológián{1}}alapú adagolórendszerek kutatását ösztönzi a célzás javítása és a mellékhatások csökkentése érdekében.
Fluoreszkáló szondák és foltok
Az akridin fluoreszcenciája felbecsülhetetlen értékűvé teszi a biológiai képalkotásban:
Akridinnarancs (AO): megfesti a nukleinsavakat (DNS: zöld; RNS: piros), és áramlási citometriában és mikroszkópiában használják a sejttípusok megkülönböztetésére és az életképesség értékelésére.
Akridinsárga: pH{0}}érzékeny festék élő sejtekben a lizoszómális aktivitás nyomon követésére.
DNS interkalátorok és mutagenezis
Míg az interkaláció terápiás a rákkezelésben, mutációkat is előidézhet. Az akridinszármazékok, például a 2-aminofluorén klasszikus mutagének, amelyeket az Ames-tesztben használnak a rákkeltő potenciál felmérésére.

Laboratóriumi kutatás
Az akridint gyakran használják a laboratóriumban a szerves szintézis, a fotofizikai és fotokémiai kutatások területén. Egyedülálló kémiai tulajdonságainak köszönhetően szerves reakciók katalizátoraként, fluoreszcens szondákként és fényérzékenyítőkként is használható.
Gyógyszeripari termékek
Noha magát az akridint közvetlenül nem használják gyógyszerkészítésben, származékai bizonyos felhasználási területeket alkalmaznak a gyógyszeriparban. Például egyes akridin-származékok daganatellenes vagy antibakteriális gyógyszerek jelöltjeként használhatók.
Biokémiai kutatás
Az akridin biokémiai kutatásokban is felhasználható, például DNS és RNS festésére és jelölésére. Egyes akridin-származékok fluoreszcens próbaként használhatók a sejtekben lévő nukleinsavmolekulák kimutatására.
Festékipar
Az akridin és származékai a festékiparban is alkalmazhatók. Prekurzorként vagy intermedierként használhatók különböző színű festékek szintézisében.
Az Acridine magas toxicitása miatt azonban a biztonsági előírásokat szigorúan be kell tartani a használata során, kerülni kell a bőrrel, szemmel stb. való érintkezést. Ugyanakkor gondoskodni kell a munkahely megfelelő szellőztetéséről, hogy elkerüljük gőzének hosszú ideig történő belélegzését. Tároláskor az akridint száraz, hűvös és szellőző helyen kell tartani, kerülve a közvetlen napfényt és a magas hőmérsékletet.

Akridináltalában többféleképpen szintetizálják.
- 1. módszer: Akridonból
Az akridont difenil-amin-2-karbonsavból állítják elő kénsavval történő ciklizálással, majd az akridint pentanollal és nátriummal 9,10-dioxoakridinné redukálva oxidálják.
Laboratóriumi készítmények is készíthetők az akridon Chemicalbook cinkporral való összekeverésével és melegítéssel.
A reakció során keletkező akridin szublimációt sósavban oldjuk, majd nátrium-hidroxid oldattal lúgosítjuk, kicsapjuk, szűrjük, így nyersterméket kapunk.
Metanollal végzett átkristályosítással finom terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 110 fok.
- 2. módszer: Anilin és aldehid vagy keton kondenzációs reakcióján alapul
1.Az anilin kondenzációja
először az anilint formaldehiddel savas körülmények között kondenzálják N-metilanilin előállítására.
C6H5NH2 + CH2O → C6H5NHCH3 (N-metil-anilin)
2. A metil-anilin brómozása
Ezután az N-metil-anilin brómmal reagál megfelelő körülmények között, és N-metil-N-bróm-anilint kap.
C6H5NHCH3 + Br2 → C6H5N(CH3)Br (N-metil-N-bróm-anilin)
3. Kapcsolódási reakció
végül két N-metil-N-bróm-anilin molekula kapcsolódás útján akridint képez.
2C6H5N(CH3)Br → C13H9N (akridin) + 2 HBr + 2 CH3Br
Legutóbbi fejlesztések és jövőbeli irányok




Célzott gyógyszerbeadás:Az akridinszármazékokkal (pl. liposzómákkal, dendrimerekkel) funkcionalizált nanorészecskék célja, hogy javítsák a gyógyszer oldhatóságát és csökkentsék a rákterápiában a ki-célzott hatásokat.
Organikus elektronika:Az akridin elektrontranszport{0}}tulajdonságai miatt szerves fény{1}}diódák (OLED) és szerves fotovoltaik (OPV) számára alkalmas.
Bioortogonális kémia:Az akridin{0}}alapú szondákat élő-sejtképalkotásra tervezték a natív biokémiai folyamatok megzavarása nélkül, lehetővé téve a metabolitok és fehérjék valós idejű-követését.
Zöld szintézis:Enzimatikus és mikrobiális szintézis utakat kutatnak akridin-származékok környezeti körülmények között történő előállítására, minimálisra csökkentve a vegyi hulladék mennyiségét.
Az akridin egyedülálló szerkezete és sokrétű reakcióképessége több mint egy évszázada megőrizte relevanciáját a tudományágakban. A kőszénkátrány-származék szerény kezdeteitől a rákterápiában és a fenntartható kémiában betöltött modern szerepéig az akridin továbbra is inspirálja az innovációt. A jövőbeli kutatások valószínűleg a toxicitásának csökkentésére, a biológiai alkalmazásokban való specifikusságának fokozására és a feltörekvő technológiákban való alkalmazhatóságának bővítésére fognak összpontosítani. Ahogy az interdiszciplináris együttműködés növekszik, az akridin potenciálja az egészség, az energia és a környezet globális kihívásainak kezelésére továbbra is hatalmas és ígéretes.
Jövőbeli kilátások
Új származékok fejlesztése
A javított biológiai aktivitással és csökkentett mellékhatásokkal rendelkező új akridin-származékok fejlesztése aktív kutatási terület. Az akridin szerkezetének módosításával a kutatók fokozhatják a célmolekulákkal szembeni specifitását, és csökkenthetik a nem -célsejtekre gyakorolt toxicitását. Például az akridin-származékok kifejlesztése célzott bejuttatási rendszerekkel javíthatja azok hatékonyságát a rákterápiában.
Zöld kémiai megközelítések
A zöld kémiai megközelítések alkalmazása az akridin és származékai szintézisében és felhasználásában a jövőben várhatóan növekedni fog. A zöld kémia célja a kémiai folyamatok környezeti hatásainak minimalizálása a megújuló erőforrások felhasználásával, a hulladékkeletkezés csökkentésével és az energiahatékonyság javításával. Az akridin és származékai zöld szintézis módszereinek kifejlesztése hozzájárulhat a fenntarthatóbb vegyiparhoz.
Multidiszciplináris kutatás
Az akridinkutatás jövője valószínűleg multidiszciplináris megközelítéseket foglal magában, amelyek ötvözik a kémiát, a biológiát, az anyagtudományt és a környezettudományt. A különböző területekről származó ismeretek integrálásával a kutatók mélyebben megérthetik az akridin tulajdonságait és alkalmazásait, és innovatív megoldásokat dolgozhatnak ki összetett problémákra.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mit csinál az akridin?
+
-
Az akridin egy policiklusos aromás festékdaganatellenes, antimikrobiális és képalkotó tevékenységek. Az akridin és származékai a DNS-en és az RNS-en belül interkalálódnak azáltal, hogy hidrogén--kötéseket hoznak létre, és egymásra halmozódnak a bázispárok között, ami DNS-keresztkötéseket és száltöréseket eredményez.
Mi az akridin festékek által okozott mutáció?
+
-
Ezt hívják aframeshift mutáció. A proflavin egy akridin festék, amely beépül a DNS-lánc bázispárjai közé, ezáltal egyetlen nukleotid elvesztését vagy növekedését okozza. A génmutáció megváltoztatja a teljes genetikai keret bázisszekvenciáját a mutációs ponttól, az úgynevezett frameshift mutációtól.
Az akridin narancs rákkeltő?
+
-
Az AO toxicitása és karcinogenitása. Mivel az AO mutagén a baktériumokban (24, 25),emberben rákkeltő is lehet.
Népszerű tags: akridin cas 260-94-6, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó







