Akridin CAS 260-94-6

Akridinaz aromás aminok osztályába tartozó szerves vegyület. Az akridin kémiai képlete C13H9N, molekulatömege 179,22. Egy központi piridingyűrűből és két benzolgyűrűből áll, amelyek háromszög alakú szerkezetet alkotnak. Ez a szerkezet egyedülálló fizikai és kémiai tulajdonságokat ad az akridinnek. Az akridin általában sárgás-sárgásbarna kristályos por, olvadáspontja körülbelül 106-109 fok, forráspontja pedig 346 fok. Jól oldódik szerves oldószerekben, például dioxánban. Az akridin bizonyos fokú lúgossággal rendelkezik, és savakkal reagálva sókat képez. Bizonyos reagensekkel kémiai reakcióba is léphet szubsztitúcióval, hozzáadással és oxidációval.
Magát az akridint nem lehet közvetlenül termékként használni, de bizonyos területeken vagy termékekben felhasználható nyersanyagként vagy intermedierként. A laboratóriumban az akridint különféle kémiai vizsgálatokban és kísérletekben lehet használni, beleértve a szerves szintézist, a fotofizikai és fotokémiai vizsgálatokat.

Akridin, mint szerves vegyület, számos területen alkalmazható. Az alábbiakban felsoroljuk az akridin fő alkalmazási területeit:

1.Kémiai kutatás
A laboratóriumban az akridint gyakran használják szerves szintézis reakciókban, ahol egyedi kémiai szerkezetének köszönhetően katalizátorként vagy a reakció közbenső termékeként használható. Emellett az akridint fotofizikai és fotokémiai kutatásokban is használják, ahol fluoreszcens szondaként vagy fényérzékenyítőként használható a fény-anyag kölcsönhatások tanulmányozására.

2.Gyógyszerészeti terület
Bár magát az akridint közvetlenül nem használják gyógyszerként, származékait a gyógyszerészet területén alkalmazzák. Például bizonyos akridin-származékokat daganatellenes vagy antibakteriális gyógyszerek jelöltjeként vizsgáltak.
Az akridin a gyógyszerek címkézésére és nyomon követésére is használható, hogy segítse a kutatókat a gyógyszerek szervezetekben való eloszlásának és metabolizmusának megértésében.
3. Biokémiai vizsgálatok
Az akridin és származékai széles körben alkalmazhatók a biokémiában, különösen DNS és RNS fluoreszcens festékeként. Ezek a festékek képesek nukleinsavakhoz kötődni és fluoreszkálni, így megkönnyítik a kutatóknak a sejten belüli nukleinsavak vizualizálását.
Például az akridinnarancs (Acridine Orange) egy általánosan használt fluoreszcens festék, amely kötődik a DNS-hez, és zöld fluoreszcenciát bocsát ki sejtfestéshez és fluoreszcens mikroszkópiához.
4. Környezeti monitoring
Az akridin egyes származékai indikátorként használhatók a környezeti monitorozáshoz a vízben lévő szennyező anyagok vagy más környezeti paraméterek kimutatására.
5. Festékipar
Az akridin és származékai színezékek prekurzoraiként vagy köztitermékeiként is felhasználhatók különböző színű festékek szintéziséhez, amelyeket széles körben használnak a textiliparban és a nyomdaiparban.
Megjegyzendő, hogy mivelAkridinés származékai mérgezőek és rákkeltőek, használatuk során szigorúan be kell tartani a biztonsági műveleti eljárásokat, kerülni kell a bőrrel, szemmel stb. való érintkezést, gondoskodni kell a munkahely megfelelő szellőztetéséről. Mindeközben a folyékony vagy akridint tartalmazó hulladék kezelésekor megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket kell tenni a környezet szennyezésének megakadályozása érdekében.

1

Laboratóriumi kutatás

Az akridint gyakran használják a laboratóriumban a szerves szintézis, a fotofizikai és fotokémiai kutatások területén. Egyedülálló kémiai tulajdonságainak köszönhetően szerves reakciók katalizátoraként, fluoreszcens szondákként és fényérzékenyítőkként is használható.

2

Gyógyszeripari termékek

Noha magát az akridint közvetlenül nem használják gyógyszerkészítésben, származékai bizonyos felhasználási területeket alkalmaznak a gyógyszeriparban. Például egyes akridin-származékok daganatellenes vagy antibakteriális gyógyszerek jelöltjeként használhatók.

3

Biokémiai kutatás

Az akridin biokémiai kutatásokban is felhasználható, például DNS és RNS festésére és jelölésére. Egyes akridin-származékok fluoreszcens próbaként használhatók a sejtekben lévő nukleinsavmolekulák kimutatására.

4

Festékipar

Az akridin és származékai a festékiparban is alkalmazhatók. Prekurzorként vagy intermedierként használhatók különböző színű festékek szintézisében.

Az akridin magas toxicitása miatt azonban a biztonsági előírásokat szigorúan be kell tartani a használat során, kerülni kell a bőrrel, szemmel stb. való érintkezést. Ugyanakkor gondoskodni kell a munkahely megfelelő szellőztetéséről, hogy elkerüljük a gőzök belélegzését. hosszú idő. Tároláskor az akridint száraz, hűvös és szellőző helyen kell tartani, kerülve a közvetlen napfényt és a magas hőmérsékletet.

Akridináltalában többféleképpen szintetizálják.

• 1. módszer: Akridonból

Az akridont difenil-amin-2-karbonsavból állítják elő kénsavval való ciklizálással, majd az akridint pentanollal és nátriummal 9,10-dioxoakridinné redukálva oxidálják.
A laboratóriumi előkészületek az akridon Chemicalbook cinkporral való összekeverésével és melegítéssel is készíthetők.
A reakció során keletkező akridin szublimációt sósavban oldjuk, majd nátrium-hidroxid oldattal lúgosítjuk, kicsapjuk, szűrjük, így nyersterméket kapunk.
Metanollal végzett átkristályosítással finom terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 110 fok.

• 2. módszer: Anilin és aldehid vagy keton kondenzációs reakcióján alapul

1. Az anilin kondenzációja

először az anilint formaldehiddel savas körülmények között kondenzálják N-metil-anilin előállítására.
C6H5NH2 + CH2O → C6H5NHCH3 (N-metil-anilin)
2. A metilanilin brómozása

Ezután az N-metil-anilin brómmal reagál megfelelő körülmények között, így N-metil-N-bróm-anilint kapunk.
C6H5NHCH3 + Br2 → C6H5N(CH3)Br (N-metil-N-bróm-anilin)
3. Kapcsolódási reakció

végül két N-metil-N-bróm-anilin molekula kapcsolódás útján akridint képez.
2C6H5N(CH3)Br → C13H9N (akridin) + 2 HBr + 2 CH3Br

Népszerű tags: acridine cas 260-94-6, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vásárlás, ár, ömlesztve, eladó