A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. a 3,6-dibrómpiridazid cas 17973-86-3 egyik legtapasztaltabb gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük az ömlesztett, kiváló minőségű 3,6-dibrómpiridazid cas 17973-86-3 nagykereskedelmi értékesítésén itt, gyárunkból. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.
3,6-dibróm-piridazidegy szerves vegyület. Színtelentől fehérig terjedő kristályos vagy kristályos por. Nagy a kristályossága, kristályformája lapok vagy rudak formájában. Molekulaszerkezetében brómatomok jelenléte miatt forráspontja magasabb, mint néhány nem halogénezett vegyületé. A levegőben éghet, és olyan anyagokat termel, mint a szén-dioxid, nitrogén-oxidok és bromid. Kísérleti műveletek végzése során ügyelni kell arra, hogy az éghető anyagokkal ne érintkezzen. Alacsony vezetőképessége azt jelzi, hogy tiszta állapotban rossz elektrolit. A szerves szintézisben fontos reagensként használható.
|
|
|
|
Kémiai képlet |
C4H3Br2N2- |
|
Pontos mise |
237 |
|
Molekulatömeg |
239 |
|
m/z |
239 (100.0%), 237 (51.4%), 241 (48.6%), 240 (4.3%), 238 (2.2%), 242 (2.1%) |
|
Elemelemzés |
C, 20,11; H 1,27; Br 66,90; N, 11,73 |
Azt halogén-tartalmú szerves ligandumként felhasználható építőelemek szintetizálására szerves fémvázakban. Pontosabban, a 3,6-dibróm-piridazin specifikus fémionokkal reagálva stabil fémkomplexeket képezhet, és más ligandumokkal MOF-struktúrákká alakulhat.
3,6-Dibróm-piridazin-származékok szintézise
A MOF szintetizálása előtt3,6-dibróm-piridazidmódosítható, hogy jobb koordinációs teljesítménnyel és szerkezeti jellemzőkkel rendelkező származékokat kapjunk. A 3,6-Dibróm-piridazin molekulákon különböző funkciós csoportok bevitelével szabályozható a funkcionális csoportok kémiai tulajdonságai, oldhatósága, térbeli orientációja stb., ezáltal optimalizálható a MOF szintézisben nyújtott teljesítményük.
Koordináció fémionokkal
MOF-ek szintézise során a 3,6-dibrómpiridazin specifikus fémionokkal vagy klaszterekkel koordinálva stabil fémkomplexeket képezhet. Ezek a fémkomplexek különféle szerkezetekkel és tulajdonságokkal rendelkeznek, és építőelemként szolgálhatnak háromdimenziós MOF szerkezetek felépítéséhez. A fémionok általánosan használt választásai közé tartozik a nikkel (Ni), a cink (Zn), a réz (Cu) stb.
Összeszerelés más ligandumokkal
Fémionokkal való koordinációt követően a 3,6-dibrómpiridazin más szerves ligandumokkal is összeállítható összetettebb MOF szerkezetek kialakítására. Ezek a ligandumok lehetnek merevek, rugalmasak, aromásak vagy nem aromásak. A 3,6-Dibromopyridazine-nal való koordinációval megvalósítható a MOF szerkezetének tervezése és szabályozása, ami viszont befolyásolja a MOF-ek pórusszerkezetét, felületi tulajdonságait és katalitikus aktivitását.
A pórusszerkezet és a fajlagos felület szabályozása
Az alkalmazása3,6-dibróm-piridazidés származékai a MOF-okban szabályozhatják a MOF-ok pórusszerkezetét és fajlagos felületét. A molekulaszerkezetében lévő halogénatomok további pórusokat vagy adszorpciós helyeket biztosíthatnak, növelve a MOF-ek gázadszorpciós kapacitását és szelektivitását. A 3,6-dibróm-piridazin és más ligandumok arányának és reakciókörülményeinek beállításával a MOF pórusmérete, pórusalakja és molekuláris csatornái szabályozhatók.
Gáztárolás és -leválasztás
A 3,6-dibrómpiridazin konstrukciós egységein alapuló MOF-okat általában a gáztárolás és -leválasztás területén használják. Nagy fajlagos felületének és szabályozható pórusszerkezetének köszönhetően a MOF-ek hatékonyan képesek adszorbeálni és tárolni különféle gázmolekulákat, beleértve a hidrogént, oxigént, nitrogént és szén-dioxidot. Ezenkívül a MOF képes a kevert gázok szétválasztására és dúsítására is, ami potenciálisan alkalmazható a gázleválasztási technológiában.
Melyek a lehetséges kockázatok és kihívások ennek a vegyületnek a bioalapú alternatíváinak?
Költségprobléma: A bioalapú anyagok előállítási költsége általában magasabb, mint a hagyományos kőolaj alapú anyagoké. Ennek az az oka, hogy a bioalapú anyagok előállítási folyamata gyakran összetett biotranszformációs folyamatokat foglal magában, amelyek több energiát és eszközbefektetést igényelnek. Emellett a biomassza-alapanyagok szezonális ingadozásai és regionális különbségei is instabil alapanyagköltségekhez vezethetnek.
Teljesítményproblémák: Még mindig van egy bizonyos szakadék a bioalapú anyagok és a hagyományos kőolaj alapú anyagok között a hőállóság, a vegyszerállóság és egyéb tulajdonságok tekintetében. Például egyes bioműanyagok hajlamosak a deformációra vagy bomlásra magas hőmérsékleten vagy erős savas és lúgos környezetben, ami korlátozza alkalmazási tartományukat.
Piacfejlesztési probléma: A fogyasztók bioalapú anyagokkal kapcsolatos ismerete nem elég magas, és az új termékek elfogadása is időt vesz igénybe. Emellett a meglévő ipari láncot és infrastruktúrát is ennek megfelelően kell igazítani, hogy jobban alkalmazkodjanak a bioalapú anyagok fejlesztéséhez.
Elégtelen méretgazdaságosság: A bioalapú anyagok iránti piacon kialakuló kereslet miatt sok vállalkozás korlátozott termelési léptékű, és a hagyományos petrolkémiai vállalkozásokhoz hasonlóan nagy{0}}termeléssel nem tudja csökkenteni a költségeit.
Környezeti hatás: Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a bioalapú rostok magasabb mortalitást, alacsonyabb növekedési rátákat és szaporodási képességeket eredményezhetnek a gilisztákban. A hagyományos műanyagokhoz képest a bioalapú szálak nagyobb hatással lehetnek a környezetre.
Kémiai jellemzők és toxicitási problémák: A legtöbb bioalapú és{0}}növényi alapú műanyag mérgező vegyi anyagokat tartalmaz, és a hagyományos műanyagokhoz hasonlóan káros hatásokat okozhat, szennyező anyagok és kórokozó baktériumok hordozójává válva.
A nyilvánosság tudatosítása és problémamegoldás:{0}} A közvélemény pozitívan értékeli a biológiailag lebomló műanyagokat, ugyanakkor bizonytalanságot fejez ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a műanyagok negatív hatással lesznek-e a környezetre, és gyakran nem tudják, hogyan kell megfelelően kezelni a biológiailag lebomló műanyagokat.
Elégtelen infrastruktúra: Kevés város és település rendelkezik megfelelő infrastruktúrával a biológiailag lebomló műanyagok kezelésére, így sok hulladékgazdálkodási ügynökség továbbra is a hulladéklerakókba juttathatja ezeket a hulladékokat, ami növeli a hulladéklerakók terheit.
Milyen mellékhatásai vannak ennek a vegyületnek?
Lehetséges hatás az emberi szervezetre
Izgalom
Ez a vegyület irritáló hatással van a szemre, a légutakra és a bőrre. Ezért, amikor ezzel a vegyi anyaggal foglalkozik, megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és védőszemüveget vagy arcvédőt kell viselni.
Ha véletlenül szembe kerül, azonnal öblítse ki bő vízzel, és a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz.
Toxicitás
Bár a konkrét humán toxicitási adatok a kísérleti körülmények és az egyéni különbségek miatt változhatnak, általánosságban elmondható, hogy az olyan vegyi anyagok, mint ez az anyag, mérgező hatást gyakorolhatnak az emberi szervezetre, ha túlzott vagy nem megfelelő mennyiségnek vannak kitéve. Megjegyzendő, hogy a patkányok akut orális LD50-je (medián letális dózis) fontos mutató a vegyi anyagok toxicitásának értékeléséhez, de fajlagos LD50 értéke a kísérleti körülményektől és a vegyi anyag formájától (például tiszta, kevert stb.) függően változhat.
Potenciális hatás a környezetre
Toxicitás vízi szervezetekre
Ennek a vegyületnek a halakra gyakorolt toxicitása viszonylag alacsony, de a specifikus LC50 érték a kísérleti körülményektől és a halfajoktól függ. Nem-mérgező a méhekre, de további kutatásokra van szükség a más vízi szervezetekre vagy ökoszisztémákra gyakorolt hosszú távú-hatásairól.
Környezeti perzisztencia és bioakkumuláció
Ennek a vegyületnek a környezeti perzisztenciájáról és bioakkumulációjáról korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Brómtartalmú szerves vegyületként azonban bizonyos mértékben stabil lehet a környezetben, és a táplálékláncon keresztül felhalmozódhat a szervezetekben.
Használati óvintézkedések
Használatkor szigorúan be kell tartani a vonatkozó biztonsági üzemeltetési eljárásokat és környezetvédelmi előírásokat.
Kerülje el ennek a vegyi anyagnak a hosszan tartó vagy kiterjedt expozícióját, hogy csökkentse az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatokat.
Ha szükséges a kiselejtezett anyag vagy a kapcsolódó hulladék ártalmatlanítása, konzultálni kell a professzionális hulladékkezelési ügynökségekkel, vagy követni kell a helyi környezetvédelmi osztályok útmutatásait.
A piridazin, mint a diazonok reprezentatív szerkezete, egy hattagú heterociklusos rendszer, amely két szomszédos nitrogénatomból áll.
Ennek a vegyülettípusnak a kutatási története a 19. század végére vezethető vissza, amikor 1886-ban Heinrich Blau német kémikus először fenilhidrazin és dikarbonil vegyületek kondenzációs reakciójával szintetizálta a piridazin magot.
Blau 1886-ban számolt be először a piridazin fenilhidrazin és glioxál kondenzációs reakciójával történő előállítására szolgáló módszeréről, amelyet később "Blau" szintézis módszernek neveztek. A termék szerkezetének megértése azonban akkoriban még vita tárgyát képezte, és csak 1901-ben erősítette meg az Arthur Hantzsch piridazin-degradációs molekula szerkezetének és kísérleti rendszerének a piridazin szerkezetét. A korai kutatás két fő kihívással szembesült: alacsony szintézishozam (általában<30%) and lack of effective structural characterization methods, which limited the in-depth study of pyridazine derivatives.
A korai szerves kémiai elméletek és technológiai módszerek korlátai miatt azonban a piridinszármazékok szisztematikus kutatása csak a 20. század közepén kezdődött el. A heterociklusos kémia fejlődésében a halogénezett piridinek egyedi reakcióképességük és szerkezeti jellemzőik miatt fokozatosan felkeltették a figyelmet. Közülük a 3,6-dibróm-piridazin, mint a szimmetrikus dihalogénezett származékok képviselője, a nukleofil szubsztitúciós reakciókban való nagy reaktivitása és a fémkatalizált kapcsolási reakciókban kiváló teljesítménye miatt fontos szintetikus blokkká vált komplex heterociklusos rendszerek felépítésében. Ennek a vegyületnek a felfedezési és optimalizálási folyamata nemcsak a szerves szintézis módszertanának előrehaladását tükrözi, hanem egy fontos paradigmát is mutat az alapkutatások alkalmazási területekre való átalakításában.
A 19. század vége és a 20. század eleje volt a szerves heterociklusos kémia alapvető időszaka.
Az 1930-as években, a szerves halogénezési reakcióelmélet kifejlesztésével a kutatók elkezdték a piridazin gyűrűrendszerek közvetlen halogénezését. 1935-ben a brit kémikus, Robert Robinson csapata először számolt be a piridazin brómos víz alatti halogénezési reakciójáról, és sikeresen monobrómozott termékeket nyert. A piridazingyűrű magas elektronhibás jellemzői miatt azonban a közvetlen brómozás korlátozott volt. Gyakran több halogénezett melléktermék keletkezéséhez vezet, és a regioszelektivitást nehéz ellenőrizni.
1948-ban Hans Meerwein, a németországi Max Planck Intézet munkatársa új halogénezési stratégiát dolgozott ki - N-bróm-szukcinimidet (NBS) használva brómforrásként a piridin irányított brómozásának eléréséhez meghatározott oldószeres körülmények között. Ez a módszer fontos alapot teremtett a 3,6-dibrómpiridazin későbbi felfedezéséhez.
1953 fontos fordulópontot jelentett a kutatásban3,6-dibróm-piridazid. Professor Charles D. Hurd's team from the University of Illinois has published a key paper in the Journal of the American Chemical Society, reporting the first highly selective synthesis of 3,6-dibromopyridazine through the reaction of pyridazine-N-oxide with phosphorus tribromide. This method has the following advantages: regional selectivity>95%
A reakció hozama eléri a 65-70%-ot, és a termék könnyen kristályosítható és tisztítható. A reakciómechanizmus vizsgálata azt mutatja, hogy az N-oxid először aktív intermediert képez PBr ∝-vel, majd elektrofil brómozáson megy keresztül, végül eliminációs reakcióval nyeri ki a célterméket. Ez a felfedezés megoldja a gyenge szelektivitás problémáját a közvetlen brómozási eljárásokban.
Az 1960-as években a modern analitikai technikák fejlődésével a vegyület szerkezetét pontosan jellemezték.
1962-ben kristályszerkezetét először röntgensugaras egykristály-diffrakcióval határozták meg (Cambridge Crystallographic Database bejegyzési száma: PYRDAZ01)
1965: Magmágneses rezonancia technológiát (1H NMR) alkalmaztak a vegyület elemzésére, megerősítve szimmetrikus szerkezetét.
1968-ban tömegspektrometriás vizsgálatok felfedték jellegzetes fragmentációs módját (m/z =236/238/240 molekulaioncsúcsok)
Ezek a technológiai fejlesztések nemcsak a vegyületek szerkezetét érvényesítik, hanem fontos eszközöket is biztosítanak a reakciómechanizmusok későbbi kutatásához.
Gyakran Ismételt Kérdések
Melyek a 3,6-dibrómpiridazid felhasználási területei és felhasználási területei?
+
-
Szerves szintézis közbenső termékek: bróm-piridazin szerkezeteket tartalmazó vegyületek, például gyógyszerészeti és peszticid intermedierek előállítására használják.
Kereszt-kapcsolási reakció: Szén-szén- vagy szén{2}}nitrogénkötések létrehozása Suzukiban vagy Buchwaldban-Hartwig-kapcsolási reakciók gyógyszerkutatáshoz.
Bioaktív molekulák szintézise: gombaellenes szerek, gyomirtó szerek és specifikus gyógyszerek (például celekoxib analógok) szintézise kulcsfontosságú alapanyagként.
Mik a tárolási feltételek?
+
-
Környezetvédelmi követelmények: Tárolja zárt tartályban, hűvös, száraz, jól szellőző helyen, távol a közvetlen napfénytől, erős lúgoktól és redukálószerektől.
Hőmérsékletszabályozás: Az ajánlott tárolási hőmérséklet szobahőmérséklet (kb. 20-25 fok), kerülve a magas hőmérsékletet és a párás környezetet.
Tisztaság és minőségellenőrzés?
+
-
Tisztasági szabvány: Az általános tisztaság 97%-98%, amely nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával (HPLC) vagy gázkromatográfiával (GC) kimutatható.
Szennyeződés-ellenőrzés: Az el nem reagált nyersanyagok, oldószer-maradványok és esetleges izomerek kimutatása szükséges az alkalmazási követelményeknek való megfelelés érdekében.
Népszerű tags: 3,6-dibromopyridazide cas 17973-86-3, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó