Pristane2,6,10,14-tetrametil-pentadekánként is ismert, a természetben előforduló elágazó láncú alkán szénhidrogén. Általában megtalálható a cápamájolajban és bizonyos mikroorganizmusokban, a biológiai rendszerekben metabolikus melléktermékként vagy energiatartalékként játszik szerepet. Szerkezetileg egy 15 szénatomos gerincből áll, négy metilággal, amelyek egyedi kémiai tulajdonságokat kölcsönöznek.
A kutatás során figyelemre méltó, hogy állatmodellekben használják autoimmun betegségek, például lupus és ízületi gyulladás indukálására. Hidrofób természete immunválaszokat vált ki, utánozva az emberi autoimmun állapotokat, így segíti a terápiás fejlesztést. Ezenkívül stabilitása és alacsony reakcióképessége miatt oldószerként szolgál a szerves kémiában. Speciális polimerek szintézisében és kromatográfiás elemzésekben referenciavegyületként használják.
Környezeti szempontból a kőolaj összetevője, és megmaradhat az ökoszisztémákban, befolyásolva a mikrobiális lebomlási útvonalakat. Az üledékben vagy vízben való jelenléte szénhidrogén-szennyezettségre utalhat. Lehetséges környezeti hatása ellenére a biológiai és kémiai sokoldalúság továbbra is felkelti az érdeklődést az orvostudománytól az anyagtudományig terjedő területeken. Kutatási eszközként és ipari vegyületként betöltött kettős szerepe aláhúzza jelentőségét mind laboratóriumi, mind alkalmazott kontextusban.
|
|
|
|
Kémiai képlet |
C19H40 |
|
Pontos mise |
268.31 |
|
Molekulatömeg |
268.53 |
|
m/z |
268.31 (100.0%), 269.32 (20.5%), 270.32 (2.0%) |
|
Elemelemzés |
C, 84.98; H, 15.02 |
Autoimmun betegségek modellek előidézése
Szisztémás lupusz eritematózus (SLE) modell
Autoimmun reakció trigger: Pristaneaz autoimmun válaszok erős indukálójaként működik, mivel nem specifikus módon stimulálja az immunrendszert. Autoantitestek, különösen antinukleáris antitestek (ANA-k) termelődéséhez vezet, amelyek az SLE jellemzői az emberekben. Ezek az autoantitestek különböző sejtkomponenseket célozhatnak meg, ami szövetkárosodáshoz és gyulladáshoz vezethet.
Interferon jelátviteli rendellenességek: A prisztán{0}}indukált SLE-modellek egyik legfontosabb jellemzője az interferon jelátviteli útvonalak szabályozási zavara. Az interferonok olyan citokinek, amelyek döntő szerepet játszanak az immunválaszban, és túltermelésük vagy abnormális jelátvitelük hozzájárulhat az SLE patogeneziséhez. A kezelés az I. típusú interferonok emelkedett szintjét eredményezi, utánozva a sok SLE-s betegnél megfigyelt interferon aláírást.
Szervkárosodás és antitestjellemzők: Az általa kiváltott autoimmun reakciók és interferon jelátviteli rendellenességek szervkárosodáshoz vezetnek, különösen a vesékben (vesegyulladás) és az ízületekben (arthritis), amelyek az SLE gyakori megnyilvánulásai. A prisztánnal kezelt egerekben generált antitestprofil nagyon hasonlít a humán SLE-betegekéhez, így ez a betegség tanulmányozásának releváns modellje.
Jelentősége a betegségmechanizmus feltárásában
A patogenezis megértése: Az SLE-szerű tünetek-kiváltásával egerekben lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megvizsgálják a betegség mögöttes mechanizmusait. Ez magában foglalja a genetikai tényezők, az immunsejt-kölcsönhatások és a citokinhálózatok szerepének tanulmányozását az SLE kialakulásában és progressziójában.
A környezeti tényezők szerepe: Környezeti ágensként kiemeli az exogén tényezők lehetséges hatását az autoimmun betegségek kialakulására. Ez különösen fontos, mivel az SLE-ről úgy gondolják, hogy a genetikai hajlam és a környezeti kiváltó tényezők kombinációja.
Terápiás célpont azonosítás: A pristane{0}}indukált SLE-modell platformot biztosít a lehetséges terápiás beavatkozások teszteléséhez. A kutatók értékelhetik az új gyógyszerek vagy kezelési stratégiák hatékonyságát a betegség tüneteinek enyhítésében és a szervkárosodás megelőzésében.
Kísérleti módszertan
Intraperitoneális injekció: Az SLE egerekben történő kiváltásának standard módszere az intraperitoneális injekció. Ez az adagolási mód biztosítja, hogy a peritoneális üregben eloszlik, ahol kölcsönhatásba léphet az immunsejtekkel, és kiválthatja az autoimmun választ. Az adag és az injekció beadásának időzítése módosítható a modellben szereplő betegség súlyosságának és progressziójának módosítása érdekében.
Korlátozások és szempontok
Bár a pristane{0}}indukált SLE-modell értékes eszköz, fontos felismerni korlátait. A modell nem replikálja teljes mértékben az emberi SLE minden aspektusát, például a nemi torzítást (nők túlsúlya) és a betegség krónikusságát. Ezért a kutatók gyakran más modellekkel együtt használják az SLE átfogóbb megértéséhez. Ezenkívül az állatmodellek használata etikai megfontolásokat vet fel, és erőfeszítéseket kell tenni az állatok szenvedésének minimalizálására és a kutatási alanyokkal való kíméletes bánásmód biztosítására.
|
|
|
Arthritis modell
Hatásmechanizmus, mint nem{0}}antigén hatású adjuváns
Artritogén T-sejtek indukciója: Egyedülálló képességgel rendelkezik, hogy MHC II. osztályú{0}}korlátozott ízületi eredetű T-sejteket indukáljon patkányokban. Ezek a T-sejtek kulcsfontosságúak az ízületi gyulladáshoz vezető immunválaszban. Azáltal, hogy serkenti ezeknek a specifikus T-sejteknek a termelését, immunreakciók sorozatát indítja el, amelyek ízületi gyulladásban és károsodásban csúcsosodnak ki, tükrözve az emberi ízületi gyulladásban megfigyelt folyamatokat.
Nem{0}}antigén természet: Ellentétben a hagyományos adjuvánsokkal, amelyek antigén--specifikus válaszokra támaszkodnak, nem -antigénikus módon hat. Ez azt jelenti, hogy immunválaszt indukálhat anélkül, hogy specifikus idegen antigénre lenne szüksége. Ez a tulajdonság különösen hasznossá teszi az immunrendszer ízületi gyulladásban betöltött szerepének tanulmányozására, mivel lehetővé teszi a kutatók számára, hogy elkülönítsék és megvizsgálják magának az adjuvánsnak az immunsejtek aktiválására és gyulladására gyakorolt hatását.
Alkalmazás arthritis modellekben
Modell indukció: A patkányoknak való beadás jól bevált módszer{0}} az ízületi gyulladás modelljeinek indukálására. A prisztánt általában intraperitoneálisan fecskendezik be, ahol az immunrendszerrel kölcsönhatásba lépve kiváltja az artritogén T-sejtek termelődését és az azt követő ízületi gyulladást. Ez a modell nagyon hasonlít az emberi ízületi gyulladás klinikai jellemzőire, beleértve az ízületi duzzanatot, fájdalmat és a porcpusztulást.
A patogenezis kutatásának elősegítése: Azáltal, hogy ellenőrzött környezetet biztosít az ízületi gyulladás tanulmányozásához, a prisztán{0}}indukált ízületi gyulladás modellje lehetővé teszi a kutatóknak, hogy megvizsgálják a betegség mögöttes mechanizmusait. Ez magában foglalja az immunsejtek, a citokinek és a jelátviteli útvonalak szerepének vizsgálatát az ízületi gyulladás kialakulásában és progressziójában. E mechanizmusok megértése kulcsfontosságú az új terápiás célpontok azonosításához és a hatékonyabb kezelések kidolgozásához.
A lehetséges terápiák értékelése: A prisztán{0}}indukált ízületi gyulladás modellje értékes eszközként is szolgál a lehetséges terápiák hatékonyságának értékeléséhez. A kutatók új gyógyszereket vagy kezelési stratégiákat tesztelhetnek a modellben, hogy felmérjék azok képességét az ízületi gyulladás csökkentésére, a porcpusztulás megelőzésére és az általános ízületi funkció javítására. Ez a preklinikai tesztelés elengedhetetlen az új terápiák biztonságosságának és hatékonyságának meghatározásához, mielőtt azokat humán klinikai vizsgálatokban tesztelnék.
Jelentősége és következményei
- Az ízületi gyulladás kutatásának előmozdítása: Az ízületi gyulladásos modellekben való felhasználás jelentősen javította a betegség megértését. Segített azonosítani az arthritis patogenezisében szerepet játszó kulcsfontosságú immunsejteket és jelátviteli útvonalakat, ami új terápiás stratégiák kidolgozásához vezetett.
- Translációs kutatás: A prisztán{0}}indukált ízületi gyulladás modelljeiből nyert meglátások átültethetők a klinikai gyakorlatba. A modellben szereplő ízületi gyulladás mechanizmusainak megértésével a kutatók célzottabb és hatékonyabb terápiákat dolgozhatnak ki humán betegek számára.
- Etikai megfontolások: Bár az állatmodellek használata elengedhetetlen az ízületi gyulladások kutatásához, fontos figyelembe venni az etikai vonatkozásokat. A kutatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az állatokkal humánus bánásmódban részesüljenek, és a kísérleteket az etikai irányelveknek megfelelően végezzék. Erőfeszítéseket kell tenni az állatok szenvedésének minimalizálására és a kísérletekben felhasznált állatok számának csökkentésére is.
Pristane2,6,10,14-tetrametil-pentadekán vagy Norfitán néven is ismert, egy természetben előforduló telített terpenoid-alkán. Kutatási története szorosan kapcsolódik a tudomány és az orvostudomány sokrétű alkalmazásaihoz.
Kezdetben a cápamájolajban és bizonyos tengeri élőlényekben való jelenlétéről ismerték fel. Egyedülálló kémiai szerkezete és tulajdonságai arra késztették a kutatókat, hogy feltárják lehetséges felhasználási lehetőségeit. Az egyik legkorábbi és legjelentősebb alkalmazás az autoimmun betegségek állatmodellekben történő előidézésében volt. A 20. század végén hatékony eszközként jelent meg a szisztémás lupus erythematosus (SLE) és a rheumatoid arthritis (RA) patogenezisének tanulmányozásában. Azáltal, hogy egerekben és patkányokban immunválaszt vált ki, utánozza az emberi SLE-ben megfigyelt szervkárosodást és antitestprofilokat, értékes betekintést nyújtva a betegség mechanizmusaiba és a környezeti tényezők szerepébe.
Az évek során alaposan tanulmányozták az immunmodulációban betöltött szerepét. Kimutatták, hogy aktiválja a veleszületett immunsejteket, például a dendritikus sejteket és a makrofágokat, ami az I-es típusú interferonok túltermeléséhez vezet, ami az SLE egyik jellemzője. Ez a felfedezés tovább szilárdította a pozíciót az autoimmun betegségek tanulmányozásában kulcsfontosságú kutatási reagensként.
Az autoimmun betegségek modelljeiben való felhasználása mellett,pristanea vakcinafejlesztésben adjuvánsként és a szerves kémiában oldószerként való potenciálját is vizsgálták. Sokoldalúsága és stabilitása értékes vegyületté tette a különböző kutatási körülmények között.
Ahogy a kutatás folytatódik, az autoimmun betegségek megértésében és kezelésében betöltött szerep továbbra is kulcsfontosságú. Az a képessége, hogy állatmodellekben betegségszerű tüneteket{1}}indukál, ellenőrzött környezetet biztosít az új terápiák teszteléséhez, valamint a genetika és a környezet közötti összetett kölcsönhatás feltárásához a betegségek kialakulásában.
PristaneA (2,6,10,14-tetrametil-pentadekán, C19H40) mint tipikus izoprenoid alkánt számos területen fedezték fel, beleértve a szerves kémiát, a tengerbiológiát, a kőolajgeológiát és az immungyógyászatot. Ez az eredetileg cápamájból izolált vegyület mára a biogeokémiai cikluskutatás kulcsfontosságú indikátormolekulájává vált.
1875-ben Heinrich Hlasiwetz német kémikus a mélytengeri cápák (Centrophorus squamosus) májolajának elemzése során vett észre először egy magas forráspontú semleges komponenst, amelyet nem lehetett elszappanosítani. A korai irodalom „szelacil-alkoholként” emlegette, de később bebizonyosodott, hogy a Pristane oxidált származéka.
1926-ban Leopold Ruzicka csapata a zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézetben ózonlebontási kísérletekkel megállapította, hogy szénváza szabályos metil-elágazó alkánokból áll. Neve a latin "pristis" (cápa) szóból származik, és hivatalosan Marcel Guerbet francia kémikus nevezte el.
1953-ban John D. Roberts amerikai kémikus alkalmazta az izoprén szabályt a Pristane teljes szintézisének eléréséhez a Farnesol hidrogénezése/kapcsolása révén.
1967-ben az NMR technológia megerősítette, hogy a természetes Pristane teljesen transz konfigurációban van.
1969-ben egy brit kutatócsoport felfedezte, hogy a klorofill oldalláncait (Phytol) anaerob baktériumok lebontják Pristane előállítására. Az üledékes kőzetek prisztán/fiton aránya őskörnyezeti mutatóvá vált.
1974-ben az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) felfedezte, hogy a Pristane egér plazmasejtdaganatokat válthat ki az ásványolaj-helyettesítők szűrése közben, és az autoimmun betegségek modelljeinek kulcsfontosságú reagensévé vált.
1991-ben megerősítették, hogy a TLR4/MyD88 útvonal aktiválásával serkenti a B-sejt proliferációt.
Az 1980-as években a Pristane/n-C17 arányt széles körben használták a kőolaj hőfejlődési fokának értékelésére. A fitánhoz viszonyított arány az eredeti termelő típusát jelzi.
In 2016, the JBEI Institute in the United States achieved microbial synthesis of Pristane by modifying Escherichia coli. Its high cetane number (>80) kutatási fellendülést váltott ki a biorepülési szén területén.
2021-ben az Európai Unió ECHA-ja a Pristane-t a 2. osztályú rákkeltő anyagok közé sorolta, és korlátozta adjuvánsként való használatát.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mire használják a pristanét?
+
-
A prisztánt és a fitánt a geológia és a környezettudomány területén biomarkerként használják a kőolaj-szénhidrogének és a szén eredetének és fejlődésének jellemzésére. Hacsak másképp nem jelezzük, az adatok szabványos állapotukra vonatkoznak (25° [77° F], 100 kPa).
Hogyan váltja ki a pristane lupust?
+
-
A membrán{0}}aktiváló vegyületként ismert prisztán apoptózist indukálhat a perifériás szövetekben, és elegendő autoantigén szubsztrátot termel az immun intoleranciához, ami citokinek túltermeléséhez és lupus{1}}szerű autoimmunitás kialakulásához vezethet.
Mi az a prisztán és fitán?
+
-
A prisztán és a fitán a kőolaj gyakori összetevői, és a lerakódás redox körülményeihez, valamint az olaj és a forráskőzet összefüggésbe hozásához (azaz az olaj keletkezésének helyének tisztázásához) használták. A környezeti vizsgálatokban a prisztán és a fitán az olajszennyezések vizsgálatának célvegyületei.
Népszerű tags: pristane cas 1921-70-6, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó