A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. a fenazin-metoszulfát cas 299-11-6 egyik legtapasztaltabb gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük az ömlesztett, kiváló minőségű fenazin-metoszulfát cas 299-11-6 nagykereskedelmi értékesítésében, amelyet gyárunkból értékesítünk. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.
Phenazin-metoszulfát, rövidítve PMS, molekulaképlete C14H14N2O4S és CAS 299-11-6, fontos reagens a biokémiában. Az enzimológiai kutatás a hidrogénezett vegyületek legújabb mesterséges szintézise. Ennek a reagensnek a szintézise előtt általában a szívizom sárga enzimét használják hidrogéndonorként a dehidrogenáz reakcióban, de ez a reagens biológiai termék, és nem könnyű kezelni és tárolni. A mesterségesen szintetizált PMS nemcsak stabil teljesítményt nyújt, hanem könnyen kezelhető és jó reakcióhatással is rendelkezik. A szívizom sárga enziméhez képest a reakció sebessége tízszer gyorsabb. Jelenleg ezt a reagenst használják enzimek helyett.
|
|
|
|
Kémiai képlet |
C13H12N2O4S |
|
Pontos mise |
292.05 |
|
Molekulatömeg |
292.31 |
|
m/z |
292.05 (100.0%), 293.06 (14.1%), 294.05 (4.5%) |
|
Elemelemzés |
C, 53.42; H, 4.14; N, 9.58; O, 21.89; S, 10.97 |
Phenazin-metoszulfát(PMS), más néven N-metilfenazin-metil-szulfát, rendkívül fontos reagens a biokémiai kutatásokban. Kémiai képlete C14H14N2O4S, amely számos területen kiterjedt alkalmazási értéket mutatott.
1, Alkalmazás a biokémiai kutatásban
Köztes elektronikus hordozóként
Az 5-metil-fenazin-metil-szulfátot széles körben használják köztes elektronhordozóként a biokémiai kutatásokban. Összekapcsolhatja a NADH (redukált állapotú nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát) vagy NADPH (redukált állapotú nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát) képződését a színes formazán-tetrazolium-só redukciójával. Ez a tulajdonság teszi az 5-metil-fenazin-metil-szulfát fontos szerepet az enzimatikus kutatásban.
Az enzimes reakciókban az 5-metil-fenazin-metil-szulfát elektronokat tud fogadni és redukált állapotba átalakulni. Az 5-metil-fenazin-metil-szulfát ezen redukált állapota tovább viheti az elektronokat más molekulákba, például metil-tetrazólium-sóba, redukciós reakciót és színváltozást okozva. A színváltozások megfigyelésével közvetve meghatározható az enzimreakció mértéke és az enzimaktivitás.
Elektronakceptorok enzimek kimutatására
Az 5-metil-fenazin-metil-szulfátot általában elektronakceptorként is használják enzimek kimutatására. Az enzimatikus kutatás során az enzimaktivitás értékeléséhez vagy egy specifikus enzim jelenlétének kimutatásához általában szükséges az enzimet szubsztráttal keverni, és megfigyelni a szubsztrát átalakulását. Egyes hordozók átalakítása azonban nem intuitív, és nehéz közvetlenül megfigyelni.
Ezen a ponton az 5-metil-fenazin-metil-szulfát bevezethető elektronakceptorként, amely kölcsönhatásba lép az enzimatikus reakciók által generált elektronokkal, így könnyen megfigyelhető színváltozásokat vagy fluoreszcens jeleket hoz létre.
Például a szuperoxid-diszmutáz (SOD) aktivitás-detektálásánál a SOD aktivitása közvetve meghatározható az 5-metil-fenazin-metil-szulfát és az NBT (nitrotetrazolium-kék) reakciója során keletkező metil-cianid segítségével. Az SOD képes eltávolítani a szuperoxid anion gyököket, ezáltal gátolja az NBT redukcióját és a formazán képződését. A Jia Zan termelésének megfigyelésével az SOD aktivitása közvetetten értékelhető.
Antioxidáns teljesítmény értékelése
Az antioxidáns anyagok vizsgálatában az 5-metil-fenazin-metil-szulfát is fontos szerepet játszik. A NADH-PMS-NBT szuperoxid-anion-képző rendszerként (O2 · -) történő felhasználásával az O2 · - képződése NBT redukciós módszerrel határozható meg, ezáltal meghatározható az anyag antioxidáns tulajdonságai.
Ebben a rendszerben a NADH az oxidációs folyamat során elektronokat szabadít fel, amelyeket az 5-metilfenazin-metil-szulfát befogad és redukált állapotba alakít át. Ezt követően az 5-metilfenazin-metil-szulfát redukált állapota elektronokat ad át az NBT-nek, és formazánná redukálja. A keletkező formaldehid mennyisége egyenesen arányos a keletkező szuperoxid anion gyökök mennyiségével, így a keletkező formaldehid mennyiségének mérésével közvetetten értékelhető egy anyag antioxidáns teljesítménye.
Ipari alkalmazások
A biokémiai kutatások mellett az 5-metil-fenazin-metil-szulfátot az ipari területen is széles körben használják. Például olyan területeken, mint a környezeti monitoring, az élelmiszer-feldolgozás és a gyógyszerfejlesztés, az 5-metil-fenazin-metil-szulfát indikátorként vagy reagensként használható különféle kémiai anyagok kimutatására és elemzésére.
1. Környezeti monitoring
A környezeti monitoring során az 5-metil-fenazin-metil-szulfát felhasználható a víztestek szennyezőanyagainak kimutatására. Bizonyos szennyező anyagok kémiai reakcióba léphetnek az 5-metilfenazin-metil-szulfáttal, ami színváltozást vagy fluoreszcens jeleket eredményez. Ezen változások megfigyelésével előzetesen meghatározható a vízszennyezettség mértéke és a szennyező anyagok fajtái.
2. Élelmiszer-feldolgozás
Az élelmiszer-feldolgozás során az 5-metil-fenazin-metil-szulfát élelmiszer-adalékanyagként vagy indikátorként használható. Például az élelmiszerek tartósítása és tartósítása szempontjából az 5-metil-fenazin-metil-szulfát az élelmiszerekben lévő oxidatív anyagokkal reagálva antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező termékeket állíthat elő, ezáltal meghosszabbítva az élelmiszerek eltarthatóságát. Ezenkívül az 5-metilfenazin-metil-szulfát indikátorként is használható az élelmiszerek tápanyag- vagy adalékanyag-tartalmának kimutatására.
3. Gyógyszerfejlesztés
A gyógyszerfejlesztés folyamatában az 5-metil-fenazin-metil-szulfát modellvegyületként vagy reagensként használható gyógyszerszűréshez. A kémiai reakciók vagy a gyógyszermolekulákkal való kölcsönhatások révén az 5-metilfenazin-metil-szulfát információkat tárhat fel a gyógyszer aktív helyéről, hatásmechanizmusáról és lehetséges mellékhatásairól. Ezek az információk nagy jelentőséggel bírnak a gyógyszerek fejlesztése és optimalizálása szempontjából.
Orvosi diagnózis és kezelés
Phenazin-metoszulfátaz orvosi területen is potenciális alkalmazási értékkel bír. Bár a klinikai diagnózisban és kezelésben még nem alkalmazták széles körben, a vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos egészségügyi funkciói is lehetnek.
1. Sejtbiológiai kutatások
A sejtbiológiai kutatásokban az 5-metil-fenazin-metil-szulfát a sejtmetabolizmus indikátoraként szolgálhat. Az intracelluláris metabolitokkal való kölcsönhatás és a színváltozások megfigyelésével a sejtek metabolikus állapota és aktivitása megérthető. Ennek nagy jelentősége van az olyan folyamatok tanulmányozásában, mint a sejtnövekedés, a differenciálódás és az apoptózis.
2. Antioxidáns terápia
Antioxidáns tulajdonságai miatt az 5-metilfenazin-metil-szulfát potenciálisan alkalmazható antioxidáns terápiában. Például az oxidatív stresszel összefüggő betegségek (például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és neurodegeneratív betegségek) kezelésében antioxidáns funkciója felhasználható az oxidatív károsodások és a gyulladásos reakciók csökkentésére, ezáltal javítva az állapotot és a prognózist.
A fenazin-1-ol szintézise
Adjunk 5-metil-fenazin-metil-szulfátot (604 mg, 1,97 mmol) 600 ml ionmentesített vízhez, és helyezzük a kapott elegyet közvetlen napfény alá 30 percre, amíg sötétzöld színt nem kapunk. Ezután helyezze a reakcióelegyet közvetlen napfénynek kitett ablakba 58 órára. Ezután lassan adjunk hozzá 11,5 g nátrium-hidroxidot 35 ml vízhez a reakcióedénybe, és folytassuk a keverést további 36 órán át. Ezután a kapott lila oldatot átvisszük egy választótölcsérbe, és éterrel mossuk (hogy a reakció során melléktermékként eltávolítsuk a fenazint). Ezután a vizes réteget megsavanyítjuk 30 ml jégecettel, és éterrel extraháljuk (2x). A szerves fázist összegyűjtjük, nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és betöményítjük. A kívánt terméket gyorskromatográfiával (2:1 hexán:etil-acetát) tisztítjuk, így 145 mg (37%-os hozam) fenazin-1-olt kapunk élénksárga szilárd anyag formájában.
Termékleírás
Az 5-metil-fenazin-metil-szulfát szintézise három lépésből áll. Először is a fenazin szintézise és tisztítása, végül az 5-metil-fenazin-metil-szulfát szintézise. A konkrét lépések a következők:
1. lépés:A fenazin elkészítése: Vegyünk 200 ml ipari anilint, 118 ml nitrocellulóz teát, 800 g szemcsés nátrium-hidroxidot, őröljük meg, és helyezzük egy 1000 ml-es főzőpohárba. Melegítsük őket olajfürdőben 180 fokra egy órán keresztül. A reakció befejeződése után tartsa őket 160 fokon fél órán keresztül. Fekete maradék képződik a keverékben. Öntse ki az oldatot a főzőpohárból, és fecskendezzen be desztillált vizet a maradék egyszeri mosásához. Ezután adjunk hozzá 200 ml 20 %-os sósavat és 50 ml 14 %-os salétromsavat, keverjük hozzá, jól keverjük össze, majd forraljuk fel. Ekkor az oldat sötétbarna színűvé válik (a fel nem oldott fekete viszkózus anyagot a fent leírtak szerint 5-6 alkalommal ismételten extraháljuk). Adjunk tömény ammónia vizet a sötétbarna oldathoz, és semlegesítsük. Barna csapadék válik ki, és szűrés után 60 gramm nyersterméket kapunk.
2. lépés:Tisztítás szublimációs módszerrel: Helyezze a nyers fenolos pillangót egy nagy párologtató edénybe, fedje le egy darab szűrőpapírral (takarja le a párologtató edény száját), nyisson egy kis kör alakú lyukat a papír közepén, és fedje le a párologtató edényt egy nagy üvegtölcsérrel a hűtéshez. Az elpárologtató edény alját alkoholos szórólámpával melegítsük fel. Ekkor a fenolos pillangó gázként felemelkedik, áthalad a szűrőpapír lyukon, találkozik az üvegtölcsér fedelével, és lehűl, hogy a szűrőpapír felületére essen. Gyűjtsünk halványsárga tű alakú kristályokat a szűrőpapírra, amelyek tiszta fenazin, olvadáspontja 171 fok.
3. lépés:5-metil-fenazin-metil-szulfát szintézise: Vegyünk 90 ml nitrobenzolt, forraljuk fel, majd hűtsük le 120 C-ra, azonnal adjunk hozzá 5 g fenazint, jól keverjük össze, hűtsük tovább 100 C-ra, majd adjunk hozzá 22,5 ml metil-szulfátot, keverjük jól lehűtjük, és tartsuk 10 °C-on 07 percig olajfürdőben. 0-5 C fok, ahol kristályok válnak ki. Szűrés után a kristályokat kétszer 60 ml hideg éterrel mossuk, így megkapjuk a terméketPhenazin-metoszulfát.
A benzil-szulfáttal kapcsolatos kutatások az 1930-as évekre vezethetők vissza.
Hans Fischer német kémikus 1934-ben számolt be először a benzil-szulfát-metil-észter szintézismódszeréről, miközben benzoesav-festékeket tanulmányozott. Sikeresen állította elő a vegyületet benzoil és dimetil-szulfát metilezési reakciójával, amelyet akkoriban főleg festék köztitermékként használtak.
Az 1940-es években, amikor a háború miatt megnőtt a festékek iránti kereslet, a metil-benzoát ipari gyártási folyamata javult.
1947-ben Lewis F. Fraser amerikai kémikus szisztematikusan tanulmányozta a benzoesav vegyületek tulajdonságait, és megállapította, hogy a benzil-szulfát különleges redox tulajdonságokkal rendelkezik, ami megalapozza a későbbi biokémiai alkalmazásokhoz.
Az 1950-es években, a papírkromatográfia és az elektroforézis technológia fejlődésével a metil-benzoátot biológiai minták festőanyagaként kezdték használni.
1956-ban David Careen brit biokémikus tett először kísérletet a metil-benzoát alkalmazására a citokróm rendszer tanulmányozására. Bár akkor még nem volt áttörés, ez új irányokat nyitott a jövőbeli alkalmazások számára.
Az 1960-as évek fontos fordulópontot jelentettek a metil-benzoát alkalmazásában.
1962-ben Britton Chance amerikai biokémikus módszeresen használta a benzil-szulfátot mesterséges elektronakceptorként a mitokondriális elektrontranszport láncok tanulmányozására, és sikeresen mérte a különböző dehidrogenázok aktivitását. Ez az úttörő munka megalapozta fontos pozícióját az enzimatikus kutatásban.
Az 1970-es években a bioenergia-anyagcserével kapcsolatos kutatások elmélyülésével a benzil-szulfát alkalmazása gyorsan terjedt.
1973-ban Takashi Yamano japán tudós metil-fenil-acetát-szulfáton alapuló glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz módszert dolgozott ki, amelyet ma is széles körben használnak.
1978-ban Helmut Sith német biokémikus felfedezte, hogy a benzil-szulfát közvetítheti a NADPH oxidációját a sejtekben, új eszközt biztosítva az oxidatív stressz kutatásához.
Az 1980-as években a molekuláris biológiai technológia fejlődésével jelentős előrelépés történt a benzil-szulfát mikrobiológiai kutatásokban való alkalmazása terén.
1985-ben Arnold L. DeMan amerikai tudós használta először ezt a technikát a mikrobiális metabolitok meghatározására.
1989-ben egy brit kutatócsoport beszámolt a benzil-szulfát új alkalmazásáról a bakteriális légzési lánc kutatásában, új módszert kínálva az antibiotikumok hatásmechanizmusának tanulmányozására.
A fenazin-metoszulfát (PMS) egy szintetikus heterociklusos vegyület, amely a biokémiai kutatások nélkülözhetetlen eszközévé vált. Egyedülálló tulajdonságai, beleértve a stabilitást, az oldhatóságot és az elektrontranszfert elősegítő képességet, sokféle alkalmazásra teszik alkalmassá, az enzimatikus vizsgálatoktól a sejtéletképességi vizsgálatokig és a toxikológiai kutatásokig. Mindazonáltal fontos, hogy a PMS-t körültekintően kezeljük potenciális egészségügyi veszélyei miatt, és betartsuk a megfelelő tárolási és ártalmatlanítási eljárásokat. Ahogy a kutatás folyamatosan fejlődik, a PMS várhatóan egyre fontosabb szerepet fog játszani a biológiai folyamatok jobb megértésében és új terápiás stratégiák kidolgozásában.
GYIK
Mi az a metoszulfát de fenazin?
A fenazin-metoszulfát (PMS) a következőképpen definiálhatóelektronközvetítő, amely NAD(P)H-val nem enzimatikusan redukálhatóés képes megkerülni a reduktázok szükségességét az emlősök máj mikroszomális citokróm P-450 és citokróm b 5 NAD(P)H- által támogatott redukciójában.
Népszerű tags: phenazin methosulfate cas 299-11-6, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó