Polisztirolegy szintetikus polimer, amely általában tiszta vagy tejfehér szilárd polimerként jelenik meg, jó termikus stabilitással, szilárdsággal és keménységgel. A polisztirol elágazó szerkezetű telítetlen polimer, amelynek kémiai tulajdonságai és reakcióképességei megvannak a maga sajátosságai. egy szintetikus polimer widhttps://www.bloomtechz.com/synthetic-chemical/api-researching-only/polystyrene-powder-cas-83-07-8.htmlműanyagok, habok és egyéb alkalmazások gyártásához használják. Sztirol monomerből polimerizált, nagy átlátszósággal, merevséggel és ütésállósággal rendelkezik.
A polisztirol egy széles körben használt szintetikus gyanta, számos fontos kémiai felhasználással. Ez a cikk bemutatja a polisztirol főbb felhasználásait és alkalmazását a különböző területeken.
1. Műanyag termékek
Egyfajta műanyagként a polisztirolból különféle műanyagtermékeket készítenek. Ide tartoznak többek között az evőeszközök, csészék, tárolóedények, játékok, CD-tokok, készüléktokok és hasonlók. Ezek a cikkek általában eldobhatóak vagy könnyűek.
2. Csomagolóanyagok
A polisztirol szívóssága kiváló csomagolóanyaggá teszi. Általában hab műanyag (Foam Plastic) készítésére használják termékcsomagoláshoz. A könnyű, erős és alacsony költségű polisztirolhab sok vállalkozás számára a választott csomagolóanyag.
3. Szintetikus gumi és ragasztók:
A polisztirol folyadékok megfelelő vegyszerekkel keverhetők szintetikus gumivá. A polisztirol szintetikus gumit széles körben használják autóipari háromszög alakú ablakok és visszapillantó tükrök tömítéseiben, valamint más termékekben, például tömlőkben és huzalszigetelő anyagokban. A polisztirol ipari ragasztók gyártásánál is gyakran használatos technológiai olaj diszpergálószerként.
4. Kozmetikumok:
Az ipari felhasználás mellett a polisztirol kevésbé szembetűnő felhasználása: a kozmetikumok. A polisztirol mikrogömböket a kozmetikumok textúrájának beállítására, az egyenletes eloszlás fenntartására és a stabilitás fenntartására használják. Ezenkívül a polisztirol mikrogömbök szűrőként is használhatók a fényvédőkben.
5. Piackutatás:
Végül a polisztirol vizsgálati mintahordozóként is használatos a piackutatásban. Mivel a fehér polisztirol mikrogömbök könnyen elkészíthetnek különféle tesztkísérleteket, például hidrolízisreakciót és kinetikai kísérleteket. Annak vizsgálata, hogy a körülmények hogyan hatnak a polisztirol mikrogömbökre, segíthet a tudósoknak különféle problémák megoldásában.
Összefoglalva, a polisztirolt, mint vegyi terméket, széles körben használják különböző területeken. A polisztirol felhasználási területei nemcsak sokrétűek, hanem mélyrehatóak is, az eldobható mindennapi cikkektől az autók ablaktömítésein át a fényvédő szűrőkig. A tudomány és a technológia gyors fejlődésével úgy vélik, hogy a polisztirol több területen fog nagyobb szerepet játszani.
A polisztirol felfedezése a sztirol felfedezésére vezethető vissza, amelyet Benjamin von Strous német kémikus 1839-ben fedezett fel.
1839-ben Beniamin Strauss friss gyanta szárítása közben fedezte fel a sztirolt. Színtelen, édes szagú folyadékot és a szárítási folyamat üvegesnek tűnő maradékát vett észre. Ezekkel a vegyületekkel végzett kísérletekkel Strauss meghatározta kémiai összetételüket, és elnevezte "sztironnak".
A sztiron mélyreható tanulmányozásával a kutatók elkezdték feltárni a sztiron polimerizációs reakcióját. 1901-ben Hermann Staudinger német kémikus javasolta a polimerizáció elméletét, feltételezve, hogy a polimerek hosszú láncok, amelyek sok egységmolekulából állnak. Stoppart elmélete megalapozta a polimerizációs reakciómechanizmus feltárását, valamint a polisztirol szintézisét is.
Az 1920-as években Maurice Bessie lengyel kémikus további kutatásokat végzett a polisztirol szintézisével kapcsolatban, és megállapította, hogy a sztirol monomer hatékonyan polimerizálható polisztirollá egy speciális katalizátoron keresztül. Ez a felfedezés lehetővé teszi a polisztirol nagyüzemi gyártását.
Az 1930-as években a polisztirolból számos különféle terméket kezdtek gyártani, például ütésálló csészéket, műanyag palackokat, játékokat és lámpaernyőket. A polisztirol gyártása drámaian megnövekedett a második világháború alatt, és a hadiipart olyan létfontosságú anyagokkal látta el, mint a kommunikációs berendezések, a mentőautók burkolatai és a repülőgép-alkatrészek.
Az 1950-es években megjelent a polisztirolhab, amelyet szigetelőanyagok és csomagolóanyagok gyártására használnak. Ez az anyag gyorsan népszerűvé vált, és a csomagolás és a szállítás egyik fontos anyagává vált.
A polisztirol a XX. század óta a műanyaggyártás egyik nélkülözhetetlen polimerje. Különféle termékek széles skálájában használják, az élelmiszer-csomagolástól az építőanyagokig, és a játékoktól az autóalkatrészekig. Bár a polisztirol széles körben használatos, környezetvédelmi kérdések is megkérdőjelezték, különösen a szemétszennyezés problémája, nehezen lebomló tulajdonságai miatt.
Kémiai tulajdonságok:
1. Olvadáspont: A polisztirol olvadáspontja körülbelül 110 fok, és jó hőstabilitású.
2. Oldhatóság: A polisztirol feloldható etilbenzolban, toluolban, metilén-kloridban, kloroformban és más szerves oldószerekben, de vízben nem oldódik.
3. Korrózióállóság: A polisztirol jó korrózióállósággal rendelkezik savakkal, lúgokkal, sóoldatokkal és egyéb vegyi anyagokkal szemben, de erős korrózióállósággal rendelkezik az oldószerekkel, kőolajtermékekkel és más olajokkal szemben.
4. Stabilitás: A polisztirol viszonylag stabil és nem könnyű öregedni, de sárgulni fog, ha hosszú ideig van kitéve napfénynek.
A reakció jellege:
1. Addíciós reakció: A polisztirol az összes oligomerrel addíciós reakciót tud végrehajtani, például izobutil-akriláttal, sztirollal stb.
2. Oxidációs reakció: A polisztirol levegővel vagy oxigénnel oxidálható, és könnyebben oxidálódik magas hőmérsékleten vagy katalizátor hozzáadásával.
3. Illékony anyagok hozzáadása: A polisztirol illékony anyagok hozzáadásával szulfidokat, epoxivegyületeket stb. képezhet.
4. Termikus reakció: Amikor a polisztirol a bomlási hőmérsékletére melegszik, a molekulák közötti hasadás hatására a polisztirol molekulák repedési és rekombinációs reakciókon mennek keresztül, ezáltal új anyagok képződnek.
5. Szubsztitúciós reakció: A polisztirol szubsztitúciós reakciókon mehet keresztül, beleértve a nukleáris szubsztitúciót és az oldallánc szubsztitúciót, mint például: klór szubsztitúció, bróm szubsztitúció, nitrálás stb.
6. Lebomlási reakció: Ultraibolya fény vagy hőkezelés hatására a polisztirol lebomlik, és mérgező gázokat termel, mint például benzol és propilén, amelyek veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre.
Összefoglalva, szintetikus polimerként a polisztirol kémiai és reakcióképes tulajdonságai különösen fontosak, tulajdonságai közvetlenül befolyásolhatják a gyártást és a különböző területeken, valamint a környezetvédelemben történő alkalmazását. Ezért mélyrehatóan tanulmányoznunk és alkalmaznunk kell speciális tulajdonságait, hogy a polisztirol a jövőben kiterjedtebb és hatalmasabb szerepet tölthessen be a polimer anyagok területén.