A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. a hidroxi-trimetil-szilán cas 1066-40-6 egyik legtapasztaltabb gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük a nagykereskedelmi ömlesztett, kiváló minőségű hidroxi-trimetilszilán cas 1066-40-6 értékesítésében itt, gyárunkból. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.
Hidroxi-trimetil-szilán(trimetil-szilanol), más néven trimetil-szilanol, egy C3H10OSi molekulaképletű szerves vegyület. Forráspontja 100 fok, szobahőmérsékleten színtelen és átlátszó folyadék. A relatív sűrűsége 0,8112, a törésmutatója 1,3880. Ebben az anyagban a Si OH kötésben lévő hidroxilcsoport instabil, és sav vagy bázis hatására vagy hő hatására kondenzálódik és dehidratálódik, és hexametil-disziloxán keletkezik. A megfelelő szénalkoholokhoz képest erősebb a savassága. A lítium-alumínium-tetrahidroxiddal való reakció során a Si-OH kötés Si-H kötéssé redukálható. Trimetil-metoxi-szilán hidrolízisével készült. Egyenes láncú polidimetilsziloxán fedőanyagaként használható. Hidrofób tulajdonsággal rendelkezik. Felületét nem víz, hanem olajos anyagok adszorbeálják.
|
Kémiai képlet |
C3H10OSi |
|
Pontos mise |
90 |
|
Molekulatömeg |
90 |
|
m/z |
90 (100.0%), 91 (5.1%), 92 (3.3%), 91 (3.2%) |
|
Elemelemzés |
C, 39,95; H 11,18; O 17,74; Si, 31,14 |
|
|
|
Alkalmazása kenőanyagként
1. Kenőanyagok mechanikus berendezésekhez
A gépészeti berendezésekben,hidroxi-trimetil-szilánszéles körben használják kenőanyagként kiváló kenési teljesítménye és magas hőmérséklet-állósága miatt. Különösen nagy terhelésű és magas hőmérsékletű működési forgatókönyvek esetén, mint például autómotorok, ipari gépek és repülőgép-ipari berendezések, jelentősen csökkentheti a súrlódást és a kopást, valamint meghosszabbíthatja a berendezés élettartamát.
(1) Gépjárműmotor:
Az autómotorokban olajadalékként vagy független kenőanyagként használható. Egységes kenőréteget képezhet a motor belsejében, csökkentve a fém alkatrészek közötti közvetlen érintkezést, és ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást. Ezen kívül kiváló tisztító és diszpergáló teljesítménye is van, ami megakadályozza, hogy a motorolajban lévő lerakódások és gumianyagok károsítsák a motort.
(2) Ipari gépek:
Ipari gépekben különféle csúszó, gördülő és forgó alkatrészek kenésére használható. Például kenőanyagok használata olyan alkatrészekben, mint a csapágyak, fogaskerekek, láncok és vezetők jelentősen csökkentheti a súrlódási együtthatót, és javíthatja a berendezés működési hatékonyságát és pontosságát. Ugyanakkor megakadályozhatja a fém alkatrészek korrózióját és rozsdásodását, meghosszabbítva a berendezések élettartamát.
(3) Repülési berendezések:
Az űrrepülőgépekben magas hőmérsékletű kenőanyagként használják, mivel rendkívül alacsony gőznyomása és kiváló magas hőmérsékleti -hőmérsékletállósága miatt. Stabil kenési teljesítményt képes fenntartani extrém magas hőmérsékletű környezetben, biztosítva a berendezések normál működését és biztonságát.
2. Kenőanyagok precíziós műszerekhez
A precíziós műszerekben, például optikai műszerekben, elektronikus műszerekben és orvosi eszközökben a kenőanyagokkal szemben támasztott követelmények rendkívül magasak. Alacsony illékonysága, alacsony toxicitása, nagy stabilitása és kiváló kenési teljesítménye miatt ideális kenőanyag lett ezekhez a precíziós műszerekhez.
(1) Optikai műszerek:
Az optikai műszerekben kenőanyagként szolgálhatnak optikai alkatrészekhez, például lencsékhez, prizmákhoz és tükrökhöz. Megakadályozza az optikai alkatrészek közötti súrlódást és kopást, fenntartja az optikai teljesítmény stabilitását és tisztaságát. Ugyanakkor megakadályozhatja az optikai alkatrészek szennyeződését és korrózióját, meghosszabbítva a műszer élettartamát.
(2) Elektronikus műszerek:
Elektronikus műszerekben különféle elektronikus alkatrészek kenésére és tömítésére használhatók. Például kenőanyagok használata olyan alkatrészekben, mint az integrált áramkörök, kondenzátorok és ellenállások, megelőzheti a rövidzárlatokat és az elektronikus alkatrészek közötti szivárgást, valamint javíthatja az elektronikus műszerek megbízhatóságát és stabilitását.
(3) Orvosi eszközök:
Az orvosi eszközökben kenőanyagként használják jó biokompatibilitásuk és kenési teljesítményük miatt. Például kenőanyagok használata orvosi eszközökben, például sebészeti műszerekben, endoszkópokban és katéterekben csökkentheti az orvosi eszközök és az emberi szövetek közötti súrlódást és károsodást, javítva a műtét biztonságát és sikerességi arányát.
3. Egyéb kenőanyag alkalmazások
A fenti alkalmazásokon kívül különféle egyéb kenési helyzetekben is használható. Például élelmiszer-feldolgozó berendezésekben, vegyi berendezésekben és gyógyszerészeti berendezésekben használható tapadásgátlóként és leválasztószerként, hogy megakadályozza az anyagok megtapadását és felhalmozódását a berendezés belsejében. Ezen túlmenően belső leválasztószerként is használható gumi- és műanyagfeldolgozásban a gumi- és műanyagtermékek leválasztási hatékonyságának és felületi minőségének javítására.
Alkalmazás antioxidánsként
1. Olaj antioxidáns
Az élelmiszer-összetevőkben, például zsírokban és zsírsavakban antioxidánsként használhatók.Hidroxi-trimetil-szilánhatékonyan megakadályozhatja az olajok és zsírok oxidációját, bomlását és romlását, meghosszabbítva az élelmiszerek eltarthatóságát és eltarthatóságát.
(1) Étkezési olaj: Az étkezési olajban az olajban lévő telítetlen zsírsavakkal kombinálva stabil vegyületeket képezhet, ezáltal megakadályozza a telítetlen zsírsavak oxidációját és lebomlását. Ez az antioxidáns hatás jelentősen meghosszabbíthatja az étkezési olajok eltarthatóságát és eltarthatóságát, megőrizve színüket és aromájukat.
(2) Zsírsav termékek: Zsírsav termékekben, például sztearinsavban és olajsavban, antioxidánsként is használhatók. Megakadályozhatja a zsírsavak oxidációját és minőségromlását a tárolás és feldolgozás során, valamint megőrzi a zsírsavtermékek minőségét és stabilitását.
2. Antioxidánsok műanyagokhoz és gumihoz
A polimer anyagokban, például a műanyagokban és a gumiban antioxidánsként használhatók. Hatékonyan megakadályozhatja a polimer anyagok oxidációs lebomlását és öregedését a feldolgozás, tárolás és felhasználás során, valamint javíthatja az anyagok időjárásállóságát és élettartamát.
(1) Műanyag anyagok: Olyan műanyagokhoz, mint a polietilén, polipropilén és polivinil-klorid, hozzáadhatók antioxidánsként. Képes megkötni a műanyagok feldolgozása és felhasználása során keletkező szabad gyököket, így megakadályozza, hogy a szabad gyökök okozta láncreakció az anyag oxidatív lebomlásához vezessen. Ez az antioxidáns hatás jelentősen javíthatja a műanyagok időjárásállóságát és élettartamát.
(2) Gumianyagok: Gumianyagokban, például természetes gumiban és szintetikus gumiban, antioxidánsként is használhatók. Megakadályozhatja a gumi anyagok oxidációs öregedési jelenségét tárolás és használat során, és megőrzi a gumi anyagok rugalmasságát és tömítőképességét. Ezenkívül javíthatja a gumi anyagok ózonállóságát és időjárásállóságát, meghosszabbítva a gumitermékek élettartamát.
3. Kőolajtermékek antioxidánsai
Kőolajtermékekben, például benzinben, gázolajban és kenőanyagokban antioxidánsként használhatók. Hatékonyan megakadályozhatja a kőolajtermékek oxidációját, romlását és ülepedését a tárolás és felhasználás során, javítva a kőolajtermékek minőségét és stabilitását.
(1) Benzin és gázolaj: Benzinben és dízelben antioxidánsként és ragasztóanyagként használhatók. Megakadályozhatja a benzin és a gázolaj tárolása és felhasználása során az oxidáció által okozott gumi- és üledékképződést, fenntartva az üzemanyag tisztaságát és égési hatékonyságát. Ez az antioxidáns hatás jelentősen javíthatja a benzin és a gázolaj teljesítményét és környezetbarát jellegét.
(2) Kenőolaj: A kenőolajban antioxidánsként és kopásgátlóként{1}} használható. Megakadályozhatja a kenőolaj magas hőmérsékleten és nagy nyomáson történő oxidációja során keletkező savas anyagokat és lerakódásokat, fenntartva a kenőolaj tisztaságát és kenési teljesítményét. Ugyanakkor csökkentheti a fém alkatrészek közötti súrlódást és kopást, meghosszabbítva a berendezés élettartamát.
4. Egyéb antioxidáns alkalmazások
A fenti alkalmazásokon kívül különféle egyéb antioxidáns helyzetekben is használható. Például bevonatokban és tintákban használható öregedésgátló -anyagként a bevonatok és tinták oxidatív öregedésének megakadályozására tárolás és használat során. Emellett antioxidánsként is használható kozmetikumokban és gyógyszerekben, hogy a kozmetikumokban és gyógyszerekben lévő hatóanyagok hatástalanná váljanak, illetve az oxidáció miatti minőségromlást megakadályozzák.
A trimetil-szilanol, mint kenőanyag és antioxidáns, széles körű alkalmazási kilátásokkal és hatalmas piaci potenciállal rendelkezik számos területen. Kiváló kenési és oxidációs ellenállása stabil védelmet és támogatást nyújt különféle anyagok és termékek számára. A gyakorlati alkalmazásokban azonban továbbra is figyelmet kell fordítani a költségek, a környezetvédelem és a technológia kihívásaira. A jövőben a technológia fejlődésével és az iparágak fejlődésével a trimetilszilanol felhasználási területei tovább bővülnek és mélyülnek.
Hidroxi-trimetil-szilán(más néven trimetil-szilanol) egy szerves vegyület, különféle szintézismódszerekkel. Az alábbiakban számos általánosan elterjedt módszer található a trimetil-szilanol szintézisére, amelyek mindegyike saját egyedi reakciókörülményekkel és eljárási lépésekkel rendelkezik.
Szintézis módszer, nyersanyagként trimetil-klórszilánt használva
Egy másik elterjedt módszer a trimetil-szilanol szintézisére a trimetil-klór-szilán nyersanyagként történő felhasználása. Ez a módszer különböző reakcióutakon keresztül érhető el, amelyek közül kettő a következő:
1. Alkohollízis reakció és hidrolízis reakció kombinációja
Ez a módszer először köztitermékeket állít elő alkoholízis reakcióval, majd tovább hidrolizál, így trimetil-szilanolt kapnak. A konkrét lépések a következők:
(1) Alkoholizációs reakció:
Megfelelő oldószerek és katalizátorok jelenlétében a trimetil-klór-szilán alkoholvegyületekkel alkohollízisreakción megy keresztül, és közbenső termékek keletkeznek.
(2) Hidrolízis reakció:
Az intermedier terméket hidrolizálva trimetil-szilanolt kapunk. A hidrolízis reakció körülményei és a katalizátor megválasztása jelentősen befolyásolja a termék minőségét és hozamát.
Ennek a módszernek viszonylag összetett folyamata van, sok mellékterméket{0}} tartalmaz, és alacsonyabb lehet a hozam. Ezért a gyakorlati alkalmazásokban gondosan optimalizálni kell a reakciókörülményeket és a folyamatlépéseket.
2. Szintézis módszerek ammóniagázzal
Ez a módszer abból áll, hogy ammóniagázt vezetnek be egy trimetil-klór-szilán reaktorba alacsony hőmérsékleten, és egy sor reakción keresztül trimetil-szilanolt állítanak elő. A konkrét lépések a következők:
(1) Ammónia gáz befecskendezése:
10 °C alatti körülmények között ammóniagázt vezetünk egy trimetil-klór-szilánt tartalmazó reaktorba. Az ammónia és a trimetil-klór-szilán tömegarányát egy bizonyos tartományon belül szabályozni kell, hogy biztosítsuk a reakció zökkenőmentes lefolyását.
(2) Keverés és reakció:
A reaktorban keverjük, hogy az ammónia teljesen érintkezzen és reagáljon a trimetil-klór-szilánnal. A reakcióidőt egy bizonyos tartományon belül kell szabályozni a magas hozam és a kiváló minőség biztosítása érdekében.
(3) Utólagos feldolgozás:
A reakció befejeződése után vizet, pufferoldatot és extrakciós oldatot adunk a reaktorhoz további feldolgozás céljából. Az olajfázisú termékeket olyan lépésekkel nyerik, mint a keverés, ülepítés és extrakció. Végül az olajfázisú terméket desztillációs kezelésnek vetjük alá, így 98%-nál nagyobb tisztaságú trimetil-szilanolt kapunk.
Ez a módszer egyszerű előkészítési folyamattal és néhány utófeldolgozási lépéssel-tart, és nagy-tisztaságú trimetil-szilanolt nyerhet. Eközben az e módszer extrakciós folyamatában használt extrakciós oldat újrahasznosítható, és jó környezeti teljesítményt nyújt.
I. Fegyelmi alapítvány és korai feltárások
A trimetil-szilanollal kapcsolatos kutatások a szerves szilíciumkémia fejlődésével párhuzamosan fejlődtek. A szerves szilíciumvegyületek először a 19. század közepén és -végén keltették fel az akadémiai figyelmet.
Friedel és Crafts 1863-ban szintetizálta az első adag szerves szilíciumvegyületeket, áttörve a hagyományos szén-{1}}alapú vegyületek kutatási határait.
A következő évtizedekben a tudósok egymást követő kísérleteket végeztek alkil-szilánok előállítására. A 20. század elején a Kipping brit kémikus vezette kutatócsoport a Grignard-reagenseket alkalmazta alapvető módszerként a különféle szubsztituált szilánok és szilanolszármazékok szisztematikus vizsgálatához, és ellenőrizte a szilanolcsoportok kémiai tulajdonságait.
Tanulmányok kimutatták, hogy a legtöbb alkil-szilanol hajlamos intermolekuláris kiszáradásra és kondenzációra, ami a rövid{0}}láncú szilanolok tisztítását és stabil izolálását nagy technikai kihívássá tette akkoriban. Ezek az erőfeszítések szilárd elméleti és kísérleti alapot teremtettek a trimetil-szilanol későbbi speciális kutatásához.
II. Felfedezés és szerkezeti megerősítés
Az 1940-es években a metilklór-szilánokat sorozatban gyártották laboratóriumi méretekben. A kutatók először a trimetil-klór-szilán hidrolízise során mutatták ki a trimetil-szilanol intermediert.
Hagyományos savas hidrolízis körülményei között ez az anyag könnyen hexametil-disziloxánná kondenzálódik, ami lehetetlenné teszi a tiszta trimetil-szilanol önálló előállítását.
1945 és 1950 között a Dow Corning kutatás-fejlesztési csapata optimalizálta a reakciókörülményeket egy gyengén lúgos rendszer alkalmazásával, amelyet alacsony hőmérséklet-szabályozással kombináltak a mellékreakciók elnyomására, és sikeresen izolálták a nagy-tisztaságú trimetil-szilanolt.
Kémiai szerkezetét formálisan elemanalízissel és kémiai jellemzéssel azonosították, és a vegyületet a szerves szilanolok tipikus tagjaként sorolták fel.
III. Folyamatoptimalizálás és mélyreható{1}}kutatás
Az 1950-es évektől kezdődően a metil-klór-szilánok közvetlen szintézisét a gyakorlatban alkalmazták, ami nagymértékben növelte a nyersanyag-kibocsátást, és a trimetil-szilanol előállítását a laboratóriumi kísérletektől a nagyszabású{1}}gyártásig terelte.
Az ezt követő évtizedek során folyamatos kutatások folytak fizikai-kémiai tulajdonságainak és reakcióképességének feltárására. A modern analitikai technikák, például a magmágneses rezonancia és a diffrakciós módszerek széles körben elterjedt alkalmazásával a kutatók tovább tisztázták annak intramolekuláris erőit és reakciómechanizmusait.
Mára a trimetil-szilanol kiváló szililezési képességének köszönhetően a finom szerves szintézisek, a gyógyszerkémiai ipar és az anyagmódosítás gyakori köztes termékévé vált, és a vonatkozó alkalmazott kutatások továbbra is folyamatosan bővülnek.
GYIK
Biztonságos a trimetil-szilanol?
+
-
Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/forró felületektől távol tartandó. - Tilos a dohányzás. A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések : Kerülje el a szemmel és bőrrel való érintkezést, és ne lélegezze be a gőzt és a ködöt.
Mire használható a Tris trimetilszilil-szilán?
+
-
A trisz(trimetil-szilil)-szilán egy általában használt szerves szilíciumxantátok, szerves halogenidek, izocianidok, szelenidek és savkloridok gyökös redukálószereként. Alkének, alkinek és dialkil-ketonok hidroszililezésére is használják.
Népszerű tags: hidroxi-trimetilszilán cas 1066-40-6, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó