A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. a 3,4-difluor-fenil-bórsav cas 168267-41-2 egyik legtapasztaltabb gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük az ömlesztett, kiváló minőségű 3,4-difluor-fenil-bórsav cas 168267-41-2 nagykereskedelmi értékesítésén itt, gyárunkból. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.
3,4-difluor-fenil-bórsavfontos kémiai tulajdonságokkal rendelkező vegyület. Fehér vagy világossárga kristályos szilárd anyag. Kémiai képlete C6H5BF2O2, CAS 168267-41-2, relatív molekulatömege 157,91 gramm/mol. Az olvadáspont körülbelül 158-160 Celsius fok. Ez azt a hőmérsékleti tartományt jelenti, amelyen a vegyület szilárdból folyékonyba megy át. Vízben való oldhatósága viszonylag alacsony, körülbelül 0,1-1 g/100 ml. Kémiai elemzésben reagensként használják. Használható célvegyületek, például alkoholok, ketonok és halogénezett szénhidrogének meghatározására vagy kimutatására. Ezek az analitikai módszerek fontos szerepet játszhatnak a gyógyszeripar környezeti monitorozásában, élelmiszerbiztonságában és minőségellenőrzésében. A kémiai elemzésben széles körű alkalmazási területtel rendelkezik. Különféle célvegyületek, például alkoholok, ketonok, halogénezett szénhidrogének, zsírsavak, cukrok, aminosavak és biomarkerek elemzésére és kimutatására használható. A termék reaktivitásának és szelektivitásának kihasználásával, megfelelő analitikai technikákkal kombinálva ezeknek a vegyületeknek a mennyiségi és minőségi analízise érhető el.
|
|
|
|
C.F |
C6H5BF2O2 |
|
E.M |
158 |
|
M.W |
158 |
|
m/z |
158 (100.0%), 157 (24.8%), 159 (6.5%), 158 (1.6%) |
|
E.A |
C, 45.64; H, 3.19; B, 6.85; F, 24.06; O, 20.26 |
3,4-difluor-fenil-bórsavszéles körben alkalmazható a kémiai elemzésben. Fontos reagensként felhasználható különféle célvegyületek meghatározására vagy kimutatására.
1. Alkoholok és ketonok elemzése: Alkoholokkal és ketonokkal stabil észterezési termékeket képezhet. Ezt a tulajdonságot széles körben alkalmazzák olyan analitikai módszerekben, mint a gázkromatográfiás-tömegspektrometria (GC-MS) és a folyadékkromatográfiás-tömegspektrometria (LC-MS). Alkoholokkal vagy ketonokkal reagálva könnyen kimutatható származékok képződnek, ezáltal a célvegyület mennyiségi és minőségi analízise érhető el.
2. Halogénezett szénhidrogének elemzése: Kapcsolódási reakcióba léphet stabil észterezési termékekké. Ez a tulajdonság a halogénezett szénhidrogének elemzésére és kimutatására használható. A vizsgált minta termékkel való reagáltatásával könnyen kimutatható származékok, például 3,4-difluor-fenil-észter állíthatók elő kromatográfiás technikák, például GC-MS és LC-MS segítségével történő elemzéshez.
3. A zsírsavak elemzése: A zsírsavak fontos anyagcseretermékek az élőlényekben, pontos mérésük nagy jelentőséggel bír. Zsírsav-metil-észterrel való kapcsolási reakcióval kimutatható származékokat képezhet. Ezt a módszert általában zsírsavak minőségi és mennyiségi elemzésére használják. Például a gázkromatográfiás-tömegspektrometria és az It deriválási reakció kombinációjával a zsírsav-összetétel részletes elemzése érhető el.
4. A cukrok elemzése: A cukor fontos szerepet játszik olyan területeken, mint az élelmiszeripar, a biológia és az orvostudomány. A cukrokkal reagálva rendkívül stabil észterezési termékeket képez. Ezt széles körben használják a cukrok elemzésére és kimutatására. A termék szelektív reakciójának felhasználásával különböző típusú cukrok (pl. glükóz, fruktóz, laktóz, stb.) minőségi és mennyiségi elemzése érhető el.
5. Aminosavak elemzése: Az aminosavak a fehérjék alapvető építőkövei az élő szervezetekben. Aminosavakkal stabil észterezési termékeket képezhet, amelyek aminosavak elemzésére használhatók. Ez a módszer kromatográfiás technikákkal, például nagy-teljesítményű folyadékkromatográfiával és HPLC-vel elkülöníthető és kimutatható.
6. A biomarkerek elemzése: A biomarkerek olyan szervezetekben jelenlévő kémiai anyagokra utalnak, amelyek egészségügyi állapotokhoz, betegségek diagnosztizálásához vagy kezelési reakciókhoz kapcsolódnak. Különleges biomarkerek származékaként szolgálhat, és fontos szerepet játszhat elemzésükben.
A laboratóriumi szintézis módszere3,4-difluor-fenil-bórsavfőként a következő lépéseket tartalmazza: először szintetizálja a termék közbenső terméket, majd hidrolizálja az intermediert a végtermék előállításához.
1. lépés: 3,4-difluor-benzol előállítása:
Az It szintéziséhez kiindulási anyagként 3,4-difluor-benzolt kell nyerni. A szokásos szintézis módszer a 3,4-difluor-benzol fluorozási reakcióval történő előállítása.
A kémiai reakció képlete:
C6H5F2+Mg → MgF2+C6H4F2
2. lépés: 3,4-difluor-benzol aromatizálási reakciója
Ebben a lépésben a 3,4-difluor-benzol reagál arilező reagenssel (például fenil-lítiummal vagy bróm-benzollal), és így megfelelő aril-bromidot állít elő.
A kémiai reakció képlete:
C6H4F2+Br2 → C6H3F2Br+HBr
3. lépés: Bromid reakciója trifenil-foszfin-nátriummal
Ebben a lépésben az aril-bromid reakcióba lép a trifenil-foszfin-nátriummal, és így biaril-foszfin reagenst képez.
A kémiai reakció képlete:
C6H3F2Br+NaPPh3 → C6H3F2P (Ph)3+NaBr
4. lépés: Bizaril-foszfin reagensek bórozási reakciója
Ebben a lépésben a diarilfoszfin reagens reakcióba lép a bórsavval, és közbenső termék keletkezik.
A kémiai reakció képlete:
C6H3F2P (Ph)3+B (OH)3 → C6H3F2B (OH)2P (Ph)3
5. lépés: Az intermedier hidrolízis reakciója
Az utolsó lépés az intermedier hidrolizálása a végtermék előállításához.
A kémiai reakció képlete:
C6H3F2B (OH)2P (Ph)3+H2O → C6H3F2B (OH) 2OH+P (Ph)3
A fenti szintézis lépéseken keresztül3,4-difluor-fenil-bórsavbe lehet szerezni. Figyelembe kell venni, hogy a laboratóriumi szintézisek során szigorúan be kell tartani a kémiai kísérleti működési szabványokat, meg kell tenni a szükséges biztonsági intézkedéseket, és megfelelő kísérleti berendezéseket kell használni.
Elektronikus energiaszint szabályozás alkalmazása szerves félvezetőkben
A könnyű súly, a jó mechanikai rugalmasság és az alacsony feldolgozási költségek előnyei miatt a szerves félvezetők széles körű alkalmazási lehetőségeket kínálnak az optoelektronikai eszközökben, például szerves fénykibocsátó diódákban (OLED), szerves napelemekben (OSC) és szerves térhatású-tranzisztorokban (OFET). A szerves félvezetők optoelektronikai tulajdonságai és eszközteljesítménye azonban nagymértékben függ határmolekulapálya-energiaszintjüktől (legmagasabb elfoglalt molekulapálya HOMO és legalacsonyabb elfoglalt molekulapálya LUMO) és gerjesztett állapotú energiaszintjüktől (első szingulett állapot S1 és első triplett állapot). A hagyományos szerves félvezető anyagokban ezek az energiaszintek gyakran összefonódnak egymással, ami megnehezíti a független szabályozás elérését és korlátozza az eszközök teljesítményének további javítását.3,4-difluor-fenil-bórsavA (DFPB), mint a fluor-tartalmú bórsavvegyületek egy fajtája, új megközelítést kínál a szerves félvezetők energiaszintjének szabályozására a molekulaszerkezetében található fluoratomok és bórsavcsoportok egyedi elektronikus és térbeli hatásai révén.
A hatásmechanizmus az elektronikus energiaszint szabályozásban
A HOMO és LUMO energiaszintek kulcsfontosságú paraméterek, amelyek meghatározzák a szerves félvezető anyagok elektroninjektálását és szállítási teljesítményét. A DFPB hatékonyan tudja szabályozni a HOMO és LUMO energiaszintek helyzetét a molekulaszerkezetében található fluoratomokon és bórsavcsoportokon keresztül.
A fluoratomok hatása: A fluoratomok erős elektronegativitása csökkenti az elektronfelhő-sűrűséget a benzolgyűrűn, ami a HOMO energiaszint csökkenéséhez vezet. Mindeközben, mivel a LUMO energiaszintjét főként a benzolgyűrű π * pályái határozzák meg, a fluoratomok elektronvonzó hatása viszonylag kis mértékben befolyásolja a LUMO energiaszintjét.
Ezért a DFPB bevezetése növelheti a HOMO{0}}LUMO energiarést, fokozhatja az anyag elektronaffinitását és ionizációs potenciálját, ezáltal optimalizálva az elektroninjektálást és -szállítási teljesítményt.
A bórsavcsoport konjugált hatása: A bórsavcsoportban lévő bóratom a benzolgyűrűn lévő π elektronnal π - p konjugált rendszert alkot, amely stabilizálni tudja a LUMO energiaszintjét és tovább szabályozza a HOMO-LUMO energiarést. Ezenkívül a bórsavcsoportok közvetetten szabályozhatják az energiaszint szerkezetét azáltal, hogy befolyásolják a molekulák halmozási módját intermolekuláris kölcsönhatásokon keresztül, például hidrogénkötéseken, koordinációs kötéseken stb.
A gerjesztett állapotú energiaszintek (S1 és T1) kulcsfontosságú paraméterek, amelyek meghatározzák a szerves félvezető anyagok lumineszcencia teljesítményét és töltésleválasztási hatékonyságát. A DFPB fluoratomjain és molekulaszerkezetében lévő bórsavcsoportokon keresztül hatékonyan tudja szabályozni az S1 és T1 energiaszintek helyzetét és energiarését (Δ E-ST=E-S1-E-T1).
A fluoratomok hatása: A fluoratomok elektronvonzó hatása csökkentheti a benzolgyűrű π elektronsűrűségét, ezáltal befolyásolja az S1 és T1 energiaszintek helyzetét.
A kutatások kimutatták, hogy a fluoratomok bevezetése csökkentheti az S1 energiaszintet, miközben viszonylag kis hatással van a T1 energiaszintre, ezáltal csökken a Δ E-ST. A kisebb Δ E-ST előnyös a triplett excitonok szingulett excitonokká való átalakulásának elősegítésében, javítva az anyag lumineszcencia- és töltésleválasztási hatékonyságát.
A bórsavcsoport konjugált hatása: A bórsavcsoportban lévő bóratom a benzolgyűrűn lévő π elektronnal π - p konjugált rendszert alkot, amely stabilizálni tudja az S1 és T1 energiaszinteket és tovább szabályozza a Δ E-ST-t. Ezen túlmenően a bórsavcsoportok közvetetten szabályozhatják a gerjesztett állapotú energiaszint szerkezetét azáltal, hogy intermolekuláris kölcsönhatásokon keresztül befolyásolják a molekuláris halmozási módot.
A hagyományos szerves félvezető anyagokban a HOMO, LUMO, S1 és T1 energiaszintek gyakran összefonódnak, ami megnehezíti a független szabályozás elérését. A DFPB egyedülálló molekulaszerkezete révén lehetőséget biztosít az energiaszintek független szabályozására.
Fluoratomok szelektív szabályozása: A fluoratomok elektronvonzó hatása elsősorban a HOMO és az S1 energiaszintekre hat, a LUMO és T1 energiaszintekre csekély hatással van. Ezért a fluoratomok számának és helyzetének beállításával a HOMO és S1 energiaszintek szelektív szabályozása érhető el.
A bórsavcsoportok konjugált szabályozása: A bórsavcsoportban lévő bóratom π - p konjugált rendszert alkot a benzolgyűrűn lévő π elektronnal, amely stabilizálni tudja a LUMO és T1 energiaszinteket, ezáltal elérheti a LUMO és T1 energiaszintek szabályozását. A bórsavcsoportok szerkezetének és helyzetének beállításával az energiaszint-szabályozó hatás tovább optimalizálható.
Intermolekuláris kölcsönhatások szinergikus szabályozása: A hidrogénkötés, a koordinációs kötés és egyéb kölcsönhatások a DFPB molekulák között befolyásolhatják a molekulák halmozási módját, ezáltal közvetetten szabályozva az energiaszint szerkezetét. Az intermolekuláris kölcsönhatások tervezésével az energiaszintek szinergikus szabályozása érhető el, tovább javítva a szabályozás pontosságát.
Alkalmazási példák szerves félvezetőkben
Az OLED egy szerves félvezető anyagokon{0}} alapuló fénykibocsátó eszköz, amelynek olyan előnyei vannak, mint az önkibocsátás, a nagy kontraszt és a széles látószög. A DFPB jelentősen javíthatja az OLED lumineszcencia hatékonyságát és stabilitását azáltal, hogy szabályozza az OLED anyagok határmolekuláris orbitális energiaszintjét és gerjesztett állapotú energiaszintjét.
Lumineszcens réteg anyaga: A DFPB OLED lumineszcens réteganyagba történő bevezetése csökkentheti a HOMO energiaszintjét, növelheti a HOMO-LUMO energiarését, ezáltal javítva az anyag elektronaffinitását és ionizációs potenciálját, optimalizálva az elektroninjektálást és -szállítási teljesítményt.
Eközben a DFPB bevezetése csökkentheti a Δ E-ST-t, elősegítheti a triplett excitonok szingulett excitonokká való átalakulását, és javíthatja az anyag lumineszcencia hatékonyságát. Például a DFPB-származékokon alapuló OLED-eszközök 20%-ot meghaladó külső kvantumhatásfok (EQE) jelentősen magasabb, mint a hagyományos OLED-eszközök.
Lyukátvivő réteg anyaga: A DFPB lyukátvivő réteg anyagaként is szolgálhat, és a HOMO energiaszint szabályozásával elérheti a lumineszcens réteganyaggal való energiaszint-egyeztetést, ezáltal javítva a lyukbefecskendezési hatékonyságot. A kutatások kimutatták, hogy a DFPB-n alapuló lyukszállítási réteg anyagok jelentősen csökkenthetik az OLED-eszközök hajtási feszültségét, javíthatják az eszközök stabilitását és élettartamát.
Az OSC egy szerves optoelektronikai eszköz, amely a napenergiát elektromos energiává alakítja, és olyan előnyökkel jár, mint a könnyű súly, a rugalmasság és a nagy{0}}felületű gyártás. A DFPB jelentősen javíthatja az OSC fotoelektromos konverziós hatékonyságát az OSC anyagok határmolekulapálya energiaszintjének és gerjesztett állapotú energiaszintjének szabályozásával.
Donor anyag: A DFPB bevezetése az OSC donoranyagba csökkentheti a HOMO energiaszintjét, növelheti a HOMO{0}}LUMO energiarést, és ezáltal javíthatja az anyag nyitott áramköri feszültségét (V_oc).
Ugyanakkor a DFPB bevezetése optimalizálhatja az anyag abszorpciós spektrumát és javíthatja a napfény hasznosítási hatékonyságát. Például a DFPB-származékokon alapuló OSC-eszközök 0,9 V feletti V_oc-értéket és 10% feletti fotoelektromos konverziós hatékonyságot (PCE) érhetnek el.
Receptor anyaga: A DFPB receptoranyagként is szolgálhat, és a LUMO energiaszint szabályozásával eléri a donor anyaggal való energiaszint-egyeztetést, ezáltal javítva a töltésleválasztás hatékonyságát. A kutatások kimutatták, hogy a DFPB-n alapuló receptoranyagok jelentősen javíthatják az OSC-eszközök rövidzárlati áramát (Jsc) és kitöltési tényezőjét (FF), tovább javítva a PCE-t.
Az OFET szerves félvezető anyagokon alapuló térhatású{0}}tranzisztor, amelynek előnyei, például alacsony energiafogyasztása és magas integrációja. A DFPB jelentősen javíthatja az OFET eszközteljesítményét azáltal, hogy szabályozza a határmolekuláris orbitális energiaszinteket és az OFET anyagok hordozómobilitását.
Félvezető réteg anyaga: A DFPB bevezetése az OFET félvezető réteg anyagába csökkentheti a HOMO energiaszintjét, növelheti a HOMO-LUMO energiarést, és ezáltal javíthatja az anyag légstabilitását.
Ugyanakkor a DFPB bevezetése optimalizálhatja az anyag molekuláris halmozási módját és javíthatja a hordozó mobilitását. A DFPB-származékokon alapuló OFET-eszközök például 1 cm²/(V ·s) feletti lyukmozgással rendelkeznek, ami lényegesen nagyobb, mint a hagyományos OFET-eszközök.
Interfész módosító anyag: A DFPB interfész-módosító anyagként is használható az elektród anyagokkal való energiaszint-egyeztetés eléréséhez a molekulaszerkezet és a kémiai tulajdonságaik szabályozásával, ezáltal javítva a hordozó befecskendezési hatékonyságát. Kutatások kimutatták, hogy a DFPB-n alapuló interfész módosító rétegek jelentősen csökkenthetik az OFET eszközök érintkezési ellenállását, javíthatják az eszközök kapcsolási arányát és stabilitását.
Népszerű tags: 3,4-difluorfenilbórsav cas 168267-41-2, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó