A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. a cas 18282-10-5 ón-oxid por egyik legtapasztaltabb gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük a nagykereskedelmi ömlesztett, kiváló minőségű ón-oxid por cas 18282-10-5 eladása itt gyárunkból. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.
Stannic-oxid poregy szervetlen anyag, amelynek kémiai képlete SnO2, CAS 18282-10-5, Fehér, világossárga vagy világosszürke por tetragonális, hatszögletű vagy romboéderes kristályrendszerrel. Olvadáspont 1630 fok, forráspont 1800 fok. Sűrűsége 6,95 g/ml 25 C-on, kiváló átlátszó vezető anyag. Ez az első átlátszó vezetőképes anyag, amelyet kereskedelmi forgalomba helyeztek. Vezetőképességének és stabilitásának javítása érdekében gyakran alkalmaznak adalékolást, például SnO2: Sb, SnO2: F, stb. Fontos félvezető szenzoranyag, a vele készített gázérzékelők nagy érzékenységűek. Széles körben használják különféle éghető gázok, környezetszennyező anyagok, ipari hulladékgázok és káros gázok kimutatására és előrejelzésére. Az SnO2 mátrixanyag felhasználásával készített páratartalom-érzékelők alkalmazhatók beltéri környezet, precíziós műszer- és berendezéstermek, valamint könyvtárak, művészeti galériák, múzeumok és más helységek javításában. Bizonyos mennyiségű CoO, Co2O3, Cr2O3, Nb2O5, Ta2O5 stb. SnO2-be adalékolásával különböző ellenállás értékű varisztorok készíthetők, amelyeket energiaellátó rendszerekben, elektronikai áramkörökben, háztartási készülékekben és egyéb területeken használnak.
|
Kémiai képlet |
O2Sn |
|
Pontos mise |
152 |
|
Molekulatömeg |
151 |
|
m/z |
152 (100.0%), 150 (74.3%), 148 (44.6%), 151 (26.4%), 149 (23.6%), 156 (17.8%), 154 (14.2%), 144 (3.0%), 146 (2.0%), 147 (1.0%) |
|
Elemelemzés |
O 21,23; Sn, 78,77 |
|
|
|
Stannic-oxid porAz (SnO ₂) fontos szervetlen vegyület, egyedülálló fizikai és kémiai tulajdonságai miatt nélkülözhetetlen szerepet játszik az elektronikai iparban. Kiváló elektromos, optikai és kémiai stabilitása ideális választássá teszi különféle elektronikai eszközökhöz és anyagokhoz.
Gázérzékelő
Különösen figyelemre méltó a gázérzékelők területén történő alkalmazás. A gázérzékelő egy olyan eszköz, amely képes bizonyos gázkomponensek vagy -koncentrációk észlelésére a levegőben, amelyet széles körben használnak a környezeti megfigyelés, az ipari biztonság, az egészségügyi egészségügy és más területeken. A gázérzékelők érzékeny anyagaként nagy érzékenységgel és szelektivitással rendelkezik több gázzal szemben, ezért széles körben használják különféle típusú gázérzékelők előállítására.
1. Éghető gáz érzékelő
Cél: éghető gázok, például metán, hidrogén, szén-monoxid stb. kimutatása a levegőben, tűz- és robbanásbalesetek megelőzése érdekében.
Példa: Szénbányákban, petrolkémiai üzemekben, benzinkutakban és más helyeken alapgáz-érzékelőik segítségével valós időben figyelik a levegőben lévő éghető gázok koncentrációját a termelés biztonsága érdekében.
2. Környezetszennyezés gázérzékelő
Cél: a levegőben lévő környezeti szennyező anyagok, például nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ózon stb. kimutatása, a levegő minőségének értékelése és a környezetvédelem adattámogatása.
Példa: A városi környezetfigyelő állomásokon, közlekedési csomópontokon és más helyeken gázérzékelőket használnak a levegő környezeti szennyezőanyag-koncentrációjának monitorozására, ami alapot ad a kormány számára környezetvédelmi politikák kialakításához.
3. Ipari hulladékgáz-érzékelők
Cél: Az ipari hulladékgáz káros összetevőinek, például ammónia és hidrogén-szulfid kimutatása, annak biztosítása érdekében, hogy az ipari kibocsátások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.
Példa: Ipari telephelyeken, például vegyi üzemekben, acélgyárakban, papírgyárakban stb., az alapgáz-érzékelőket az ipari hulladékgáz káros összetevőinek koncentrációjának figyelésére, valamint a túlzott kibocsátások időben történő észlelésére és kezelésére használják.
4. Ártalmas gázérzékelők
Cél: A levegőben lévő káros gázok, például klór és foszgén kimutatása, valamint vegyi balesetek és mérgezési események megelőzése.
Példa: Vegyi üzemekben, laboratóriumokban és más helyeken gázérzékelőik segítségével valós időben figyelik a levegőben lévő káros gázok koncentrációját a személyzet biztonsága érdekében.
Átlátszó vezető fólia
Kiváló átlátszó vezető anyag, nagy átlátszósággal és jó vezetőképességgel. Ez a tulajdonság ideális választássá teszi átlátszó vezetőképes fóliák gyártásához. Az átlátszó vezetőképes fóliák széles körben alkalmazhatók olyan területeken, mint az érintőképernyők, a folyadékkristályos kijelzők (LCD-k) és a napelemek.
1. Érintőképernyő
Célja: Az érintőképernyők vezető rétegeként lehetővé teszi az érintőképernyős műveleteket.
Példa: Az átlátszó vezető fóliákat széles körben használják az elektronikus eszközök, például okostelefonok és táblagépek kapacitív érintőképernyőinek vezető rétegében, lehetővé téve a felhasználók számára az olyan műveletek egyszerű végrehajtását, mint a csúsztatás és a kattintás.
2. Folyadékkristályos kijelző (LCD)
Használat: LCD elektróda anyagaként lehetővé teszi a képmegjelenítést.
Példa: Folyadékkristályos kijelzőkben átlátszó vezetőképes filmeket használnak elektródaanyagként a képek megjelenítésére az elektródák feszültségváltozásainak szabályozásával. Ezt a technológiát széles körben használják elektronikus eszközökben, például televíziókban, számítógép-monitorokban és mobiltelefonokban.
3. Napelemek
Használat: Napelemek elektródaanyagaként javítja az akkumulátor fotoelektromos átalakítási hatékonyságát.
Példa: A napelemekben átlátszó vezető fóliákat használnak elektródaanyagként, és nagy átlátszóságuk és vezetőképességük lehetővé teszi a napfény hatékonyabb elnyelését és elektromos energiává történő átalakítását. Ezt a technológiát széles körben alkalmazzák a fotovoltaikus energiatermelés területén, és jelentősen hozzájárul a megújuló energia fejlesztéséhez.
Lítium-ion akkumulátor
Stannic-oxid pornagy lítium tárolókapacitással és jó kerékpáros stabilitással rendelkezik, ezért széles körben használják a lítium{0}}ion akkumulátorok területén. A lítium-ion akkumulátorok jelenleg az egyik leggyakrabban használt akkumulátortechnológia, olyan előnyökkel, mint a nagy energiasűrűség, a hosszú élettartam és a szennyezésmentesség. Széles körben használják olyan területeken, mint a mobil elektronikai eszközök és az új energetikai járművek.
2. Kvantumpontos ón-dioxid
Használat: A lítium-{0}}ion akkumulátorok új típusú pozitív elektródaanyagaként nagyobb kapacitást és energiasűrűséget biztosít, javítja az akkumulátor élettartamát és biztonsági teljesítményét.
Példa: A kvantumpontos ón-dioxid egyedülálló szerkezetű és szabályozható optoelektronikai tulajdonságokkal rendelkező nanoanyag. Az olyan tényezők szabályozásával, mint a kvantumpontok mérete, alakja és héjszerkezete, a lítium-ion akkumulátorok elektrokémiai teljesítménye javítható. Például a kvantumpontok méretének szabályozásával az anyagok tágulási sebességének és térfogatváltozásának csökkentése érdekében a lítium-ion akkumulátorok élettartama javítható. Ezen túlmenően a kvantumpontos ón-dioxid csökkentheti az akkumulátorok hőkifutását és belső rövidzárlatát, javítva a biztonsági teljesítményüket. Ez a technológia új irányt ad a lítium-ionos akkumulátorok fejlesztésében.
1. Negatív elektróda anyaga
Használat: A lítium-{0}}ion akkumulátorok negatív elektródájaként nagy energiasűrűséget és hosszú élettartamot biztosít.
Példa: A lítium{0}}ion akkumulátorokban negatív elektróda anyagaként használják az akkumulátor feltöltéséhez és kisütéséhez lítium behelyezési és eltávolítási folyamatok révén. Ezt a technológiát széles körben használják elektronikus eszközökben, például okostelefonokban, laptopokban és elektromos járművekben, megbízható energiatámogatást nyújtva működésükhöz.
Páratartalom érzékelő
Kiváló páraérzékenységgel is rendelkezik, ezért nedvességérzékelők készítésére használják. A páratartalom-érzékelő olyan eszköz, amely képes érzékelni a levegő páratartalmának változásait, és széles körben használják olyan területeken, mint a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a precíziós műszerek és berendezések.
1. Mezőgazdasági terület
Cél: A termőföld talajnedvesség-ellenőrzése, valamint az öntözési és műtrágyázási munkák irányítása.
Példa: A mezőgazdasági területeken nedvességérzékeny érzékelővel a talaj nedvességtartalmát valós időben figyeli, páratartalomadatok alapján irányítja az öntözési munkákat, javítja a vízkészlet-felhasználás hatékonyságát és elősegíti a termésnövekedést.
2. Élelmiszer-feldolgozási terület
Cél: Az élelmiszer-előállítási folyamat során a páratartalom változásának figyelemmel kísérése, az élelmiszerek minőségének és biztonságának biztosítása.
Példa: Az élelmiszer-feldolgozás során az alap páratartalom-érzékelő segítségével valós időben figyeli a termelési környezet páratartalmának változásait, időben észleli és kezeli a magas vagy alacsony páratartalom problémáit, valamint biztosítja az élelmiszerek minőségét és biztonságát.
3. Precíziós műszerek és berendezések területén
Cél: A precíziós műszerberendezések helyiségeiben a páratartalom változásának figyelése és a berendezés nedvesség általi károsodásának megakadályozása.
Példa: A precíziós műszerberendezések helyiségében ón-dioxid alapú páratartalom-érzékelőket használnak a helyiség páratartalom változásának valós időben történő figyelésére, a magas páratartalommal kapcsolatos problémák időben történő észlelésére és kezelésére, a berendezés nedvesség általi károsodásának megelőzésére, valamint a berendezés normál működésének biztosítására.
Varisztor
Bizonyos mennyiségű egyéb oxid (pl. CoO, Co2O3, Cr2O3, Nb2O5, Ta2O5 stb.) adalékolásával különböző ellenállásértékű varisztorok készíthetők. A varisztorok nemlineáris voltamperjellemzőkkel rendelkező ellenállás-eszközök, amelyeket széles körben használnak az energiaellátó rendszerekben, elektronikus áramkörökben, háztartási készülékekben és más területeken.
1. Energiaellátó rendszer
Cél: Az elektromos rendszer elektromos berendezéseinek védelme a túlfeszültség és túláram okozta károktól.
Példa: Az elektromos rendszerben ónStannic-oxid poralapú varisztorokat használnak túlfeszültség-védelmi eszközökként. Ha az áramellátó rendszer feszültsége meghaladja a beállított értéket, a varisztorok ellenállása gyorsan csökken, elnyeli és felszabaduló hőenergiává alakítja a túlfeszültséget, ezáltal megóvja az elektromos berendezéseket a sérülésektől.
2. Elektronikus áramkörök
Cél: Az elektronikus áramkörök alkatrészeinek védelme a túlfeszültség és a tranziens feszültség által okozott sérülésekkel szemben.
Példa: Az elektronikus áramkörökben ón-dioxid alapú varisztorokat használnak túlfeszültség elleni védelemként. Amikor az elektronikus áramkör feszültsége hirtelen megemelkedik, a varisztorok gyorsan felszívják és elfogyasztják a felesleges energiát, ezáltal megóvják az áramkör alkatrészeit a sérülésektől.
3. Háztartási gépek
Cél: A háztartási készülékek védelme a külső interferencia, például villámcsapás és statikus elektromosság ellen.
Példa: A háztartási készülékekben ón-dioxid alapú varisztorokat használnak villámvédelmi eszközként. Ha a háztartási készüléket külső interferencia éri, mint például villámlás vagy statikus elektromosság, a varisztor gyorsan elnyeli és felveszi az interferenciaenergiát, ezáltal megóvja a háztartási készüléket a sérülésektől.
Egyéb alkalmazások
A fent említett fő alkalmazásokon kívül más alkalmazások is léteznek az elektronikai iparban.
1. Elektronikus alkatrészek gyártása
Felhasználás: Elektronikai alkatrészek alapanyagaként vagy segédanyagaként javítja az alkatrészek teljesítményét és stabilitását.
Példa: Az elektronikai alkatrészek gyártási folyamata során nyersanyagként vagy segédanyagként történő felhasználásukkal kiváló teljesítményű elektronikai alkatrészeket lehet előállítani, mint például kondenzátorok, ellenállások stb. Ezeket az alkatrészeket széles körben használják különféle elektronikai eszközökben, és jelentős mértékben hozzájárultak az elektronikai ipar fejlődéséhez.
2. Zománc pigmentek
Felhasználás: A zománcpigmentek egyik alapanyagaként gazdag színeket és mintákat biztosít a zománcozott termékekhez.
Példa: A zománctermékek gyártási folyamatában a színezés egyik alapanyagaként használva különféle színű és mintázatú zománctermékek készíthetők. Ezek a termékek nemcsak szépek és elegánsak, hanem kiváló korrózióállósággal és magas hőmérséklet-állósággal is rendelkeznek, és széles körben használják olyan területeken, mint a konyhai eszközök és a szaniterek.
3. Fotokatalitikus anyagok
Felhasználás: A fotokatalitikus anyagok egyik alapanyagaként szerves szennyező anyagok lebontására, levegő és víztestek tisztítására stb.
Példa: A szerves szennyező anyagok fotokatalitikus lebontásának folyamatában az ón-dioxidot a fotokatalitikus anyagok egyik nyersanyagaként használják. Képes fotogenerált elektron- és lyukpárokat létrehozni a napfény elnyelésével, majd redox reakciókon megy keresztül szerves szennyező anyagokkal, hogy azokat ártalmatlan anyagokká bontsák le. Ez a technológia új utakat és módszereket kínál a környezetvédelem és a szennyezés elleni küzdelem terén.
4. Kvantumpont lumineszcens anyagok
Használat: A kvantumpont lumineszcens anyagok egyik nyersanyagaként nagy{0}}teljesítményű lumineszcens eszközök és kijelzők készítésére használják.
Példa: A kvantumpont lumineszcens eszközök előkészítési folyamatában a kvantumpont lumineszcens anyagok egyik nyersanyagaként történő felhasználása optimalizálhatja a lumineszcens teljesítményt olyan paraméterek beállításával, mint a kvantumpontok mérete és alakja. Ez a technológia új ötleteket és módszereket kínál a nagy teljesítményű-fénykibocsátó{2}}eszközök és kijelzők elkészítéséhez.
Az ón-oxid a természetben kasziterit formájában létezik. Az ónérc általában vörösesbarna színű, részecskék vagy tömbök formájában, és többnyire gránitban van szétszórva. Ez az ón kitermelésének fő érce. Az ón-oxid levegővel és hővel szemben egyaránt stabil, vízben nem oldódik, savas vagy lúgos oldatokban nehezen oldódik, de forró tömény kénsavban, olvadt nátronlúgban és kálium-hidroxidban oldódik, alkálifém-karbonát oldatokban pedig kevéssé oldódik. Nem reagál általános kémiai reagensekkel, nem reagál salétromsavval. Tömény sósavval együtt melegítve lassan kloriddá oldódik. Magas hőmérsékleten hidrogéngázzal reagálva fémes ónná redukálódik. A fém-ónt és a CO2-t CO-val reagáltatva nyerik, és a reakció visszafordítható. Módszer: Az ón-oxidot úgy állítják elő, hogy ónt égetnek levegőn, vagy négy vegyértékű oldható ónsókat lúggal reagáltatnak, vagy fémes ónt tömény HNO3-mal reagáltatnak, így ónsav csapadék képződik, amelyet ezután felmelegítenek és dehidratálnak.
Stannic-oxid poris also an excellent transparent conductive material. It is the first transparent conductive material to be put into commercial use. In order to improve its conductivity and stability, doping is often used, such as SnO2: Sb, SnO2: F, etc. SnO2 and its doping both have a tetragonal rutile structure, as shown in Figure 1. Red represents O, black represents Sn, SnO2 is composed of two Sn atoms and four O atoms, with a lattice constant of a=b=0.4737nm, c=0.3186nm,c/a=0.637. O2-=0.140nm,Sn4+=0.071nm. SnO2 is an n-type wide bandgap semiconductor with a bandgap of 3.5-4.0 eV, visible and infrared transmittance of 80%, plasma edge located at 3.2 μ m, refractive index>2, az extinkciós együttható 0 felé hajlik. Az SnO2 erős adhéziós, és 20 MPa-ig képes kötődni üveghez és kerámiához. Mohs-keménysége 7-8, jó a kémiai stabilitása és ellenáll a kémiai marásnak. Vezetőképes filmként az SnO2 töltéshordozói főként kristályhibákból származnak, nevezetesen O-üres helyek és adalékolási szennyeződések által biztosított elektronok.
Az ón (Sn) az egyik legkorábbi ember által használt fém. Mezopotámia és az ókori egyiptomiak már ie 3000-ben elsajátították az ón olvasztási technológiáját, amelyet főként bronz (réz-ónötvözet) előállítására használnak. Az ón azonban főleg kaszirit (SnO ₂) formájában fordul elő a természetben, így az ősi mesteremberek elkerülhetetlenül érintkezésbe kerültek az ón-oxiddal az olvasztási folyamat során. A 17. században, a modern kémia fejlődésével a tudósok elkezdték szisztematikusan tanulmányozni az ón-oxidokat:
Robert Boyle (1660-as évek) említette a "The Doubtful Chemist"-ben, hogy az ón fehér port (azaz SnO ₂) képez, ha levegőn hevítik.
Carl Wilhelm Scheele (1770-es évek): Kísérletileg bebizonyosodott, hogy az ónt salétromsavban hevítve fehér csapadék, ón-oxid néven ismert képződik.
Joseph Louis Gay Lussac (19. század eleje): Tovább tanulmányozta az SnO ₂ sztöchiometrikus arányát, és megerősítette, hogy molekulaképlete SnO ₂.
Ren é Just Ha ü y (1801): A kasszirit kristályszerkezetének első szisztematikus leírása, felfedezve, hogy a tetragonális kristályrendszerhez tartozik.
Friedrich Mohs (1820-as évek) a Mohs-skála szerint 6-7 közé sorolta a kasszirit keménységét, ami fontos ásványtani referencia lett.
A 19. századi ipari forradalom után az ón iránti kereslet megugrott, és az SnO ₂ előállítási módja fokozatosan egységesült:
Direct oxidation method: Tin metal is oxidized at high temperatures (>1000 °C) SnO ₂ por képződéséhez.
Nedves kémiai módszer: Az ónsók (például az SnCl4) lúggal reagálva Sn(OH)4-et képeznek, amelyet azután kalcinálnak SnO2-vé.
Népszerű tags: ón-oxid por cas 18282-10-5, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó