Hidrogénezett faggyú-amin CAS 61788-45-2

Hidrogénezett faggyú-aminegy szerves vegyület, amelynek kémiai képlete C18H37N és CAS 61788-45-2. A megjelenése színtelen vagy világossárga átlátszó folyadéknak tűnik. 25 Celsius-fokon a sűrűsége megközelítőleg 0,88 gramm/köbcentiméter. A hőmérséklet emelkedésével a sűrűség fokozatosan csökken. A viszkozitás viszonylag alacsony, körülbelül 10-20 centistoke. A viszkozitást a hőmérséklet befolyásolja, és a hőmérséklet emelkedésével a viszkozitás fokozatosan csökken. Oldható szerves oldószerekben, például ketonokban, észterekben, alkoholokban, éterekben, aromás szénhidrogénekben stb., de vízben nem. Az antisztatikus szerek alkalmazása fontos alkalmazás. Hatékonyan javíthatja az anyagok antisztatikus teljesítményét azáltal, hogy csökkenti felületi ellenállásukat és növeli adszorpciós kapacitásukat az anyag felületén. A hidrogénezett faggyúalapú primer aminból szintetizált antisztatikus anyagok polimer anyagokhoz, például műanyagokhoz, rostokhoz és gumihoz történő hozzáadása javíthatja az anyagok elektromos tulajdonságait, javíthatja a termék minőségét és a feldolgozási teljesítményt, valamint meghosszabbíthatja azok élettartamát. Eközben a tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével a hidrogénezett szarvasmarha-zsírsav primer amin alkalmazása az antisztatikus szerekben is tovább bővül és javul.

Hidrogénezett faggyú-aminTöbbféle felhasználású szerves vegyület. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a célját:

Az antisztatikus szerek alkalmazása fontos felhasználási terület. Az antisztatikus szerek olyan vegyi anyagok, amelyek csökkenthetik vagy megszüntethetik az anyagok felületi statikus töltéseit. Széles körben használják polimer anyagokban, például műanyagokban, rostokban és gumiban, hogy javítsák antisztatikus teljesítményüket.

Az antisztatikus szer fő hatásmechanizmusa az anyag felületi ellenállásának csökkentése az adszorpció révén, ezáltal megakadályozza a statikus elektromosság képződését. Hatásának sajátos folyamata a következőket tartalmazza: a molekulában lévő nitrogénatomok nagy elektronegativitásúak, amelyek képesek elektronokat vonzani és negatív ionokat képezni, negatív töltéseket hozva az anyag felszínére, ezáltal csökkentve a statikus töltések képződését. Ezenkívül a molekulák hidrogénkötéseket is kialakíthatnak, javítva adszorpciós képességüket az anyag felületén, ezáltal fokozva az antisztatikus hatásukat.

 

A műanyagiparban általában antisztatikus szerek szintetizálására használják, amelyeket műanyagokhoz adnak, hogy javítsák azok antisztatikus teljesítményét. Például, ha hidrogénezett faggyúaminból szintetizált antisztatikus szereket adnak műanyagokhoz, például polietilénhez és polipropilénhez, hatékonyan javíthatja ezeknek az anyagoknak az antisztatikus tulajdonságait, csökkentheti a súrlódás által keltett statikus töltést, és elkerülheti a statikus elektromosság károsodását és káros hatásait az anyagokra.

Használható antisztatikus szerek szintézisére is polimer anyagokban, például szálakban és gumiban. Például a szálfeldolgozás során a termék által szintetizált antisztatikus szer hozzáadása megakadályozhatja, hogy a szálak súrlódás közben statikus töltések keletkezzenek, elkerülhető a rostok sérülése és hibája, valamint javítható a szálak minősége és feldolgozási teljesítménye. Az ebből a termékből szintetizált antisztatikus anyagok gumitermékekhez való hozzáadása javíthatja a gumi elektromos tulajdonságait, javíthatja időjárási és korrózióállóságát, valamint meghosszabbíthatja élettartamát.

 

A viszkozitásszabályozók alkalmazása fontos felhasználási terület. A viszkozitásszabályozó egy kémiai anyag, amely megváltoztathatja a folyadékok viszkozitását, és széles körben használatos bevonatokban, tintákban, kenőanyagokban és más területeken a termékek viszkozitásának szükség szerinti beállítására.

A viszkozitásszabályozók fő hatásmechanizmusa a folyadékok folyékonyságának szabályozása a molekulaszerkezetükben található szénhidrogénláncokon és poláris csoportokon keresztül. Pontosabban, a molekulákban lévő hosszú szénhidrogén láncok beilleszthetők a folyékony molekulák kölcsönhatási pontjai közé, megtörve az eredeti molekulaszerkezetet, és ezáltal megváltoztatva a folyadék viszkozitását. Poláris csoportjai pedig kölcsönhatásba léphetnek a folyékony molekulák poláris csoportjaival, tovább fokozva a viszkozitás szabályozási képességét.

Bevonatokban és tintákban általában a bevonatok viszkozitásának és reológiai tulajdonságainak beállítására használják. Ennek hozzáadásávalHidrogénezett faggyú-amin, a bevonat folyékonysága szabályozható, hogy megfelelő kiegyenlítő és nedvesítő tulajdonságokat mutasson ecsetelés vagy permetezés során. Ezenkívül javíthatja a bevonat tárolási stabilitását, és megakadályozhatja annak kicsapódását, rétegződését vagy gélesedését. A kenőolajban adalékanyagként használható a kenőolaj viszkozitásának és oxidációs stabilitásának javítására, ezáltal meghosszabbítva az élettartamát és javítva a kenési teljesítményt.

 

Ezenkívül a folyadék viszkozitása más vegyszerekkel való reakcióval is beállítható. Például reagálhat bizonyos gyantákkal vagy oldószerekkel, hogy gélt vagy csapadékot képezzen, hogy tovább növelje a folyadék stabilitását, vagy bizonyos konzisztenciájú gélszerű anyagokat képezzen. Ezek a reakciótermékek sűrítőként vagy gélként használhatók bevonatokhoz, ragasztókhoz és egyéb termékekhez, hogy megfeleljenek a különböző termékek teljesítménykövetelményeinek.

A viszkozitásszabályozók alkalmazása fontos felhasználási terület. Beállíthatja a folyadékok viszkozitását a molekulaszerkezetük megváltoztatásával, a folyékonyság szabályozásával és a stabilitás javításával. Ha ezt a terméket viszkozitásszabályozóként adjuk hozzá a bevonatok, tinták, kenőanyagok stb. területén, akkor szükség szerint hatékonyan beállíthatja a termék viszkozitását, és javíthatja a tárolási és használati teljesítményét. Eközben a tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével ennek a terméknek a viszkozitásszabályozókban való alkalmazása is tovább bővül és javul.

A hidrogénezett faggyúamin főként zsírsav-trigliceridekből áll. A zsírsavösszetétel (%): mirisztinsav 2 ~ 8, palmitinsav 24 ~ 37, sztearinsav 14 ~ 29, olajsav 40 ~ 50 és linolsav 1 ~ 5. Fehér vagy sárgás viaszos szilárd anyag, különleges faggyúillattal. Vízben nem oldódik, kloroformban és szén-diszulfidban oldódik. A különböző elkészítési módok miatt a faggyú általában szabad zsírsavakat, kolloidot és fehérjét tartalmaz. Ha kiváló minőségű szappant készítenek belőle, finomítani kell, hogy eltávolítsa a kolloidot és a szagokat, valamint javítsa a színét. A stabilitás jobb, mint a disznózsíré és a hidrogénezetlen növényi olajé. Lúgos finomítás, színtelenítés és szagtalanítás után 54 fokon világossárga vagy színtelen folyadék.

Mi vagyunk a szállítójaHidrogénezett faggyú-amin

Megjegyzés: A BLOOM TECH (2008 óta), az ACHIEVE CHEM-TECH a mi leányvállalatunk.

Olvadáspont - 98 C fok (l.), Forráspont 65,4 C fok (l.), Sűrűség 0,791 g / ml 25 C-on, Gőzsűrűség 1,11 (levegő viszonylatban), Gőznyomás 410 Hgmm (50 C fok), Törésmutató N20 / D 1,329 Lobbanáspont 2, Tárolási viszonyok. Oldhatóság: elegyedik (megjegyzendő), folyadék részecskementes, Savassági együttható (PKA) 15,2 (25 fokon), Szín < 10 (APhA), Fajsúly 0,793 (20 / 20 fok), Relatív polaritás 0,762, Szag szag észlelhető 4–2 ppm-nél (0 ppm6}40}0} küszöbérték 33ppm, Robbanási határ 5,5-44% (V), Vízben oldódó keverhető.

A hidrogénezett faggyúamin, mint fontos felületaktív anyag és többfunkciós adalékanyag, felfedezése óta nagy figyelmet keltett egyedülálló kémiai tulajdonságainak és széles körű alkalmazási körének köszönhetően. A tudomány és a technológia folyamatos fejlődésével és az ipari termelés rohamos fejlődésével a hidrogénezett szarvasmarha-zsír-amin előállítási folyamatát folyamatosan optimalizálják, az alkalmazási területek folyamatosan bővülnek, a piaci kereslet pedig folyamatosan növekszik. A hidrogénezett szarvasmarha-zsír-amin felfedezése a 20. század elejére vezethető vissza, amikor a tudósok elkezdték vizsgálni a vegyi anyagok természetes olajokból történő kinyerésének és átalakításának lehetőségét. Gazdag állati zsírforrásként a marhahús nagy figyelmet keltett a hosszú-láncú zsírsavak magas tartalma miatt. A tehénzsír hidrogénezésével a tudósok sikeresen állítottak elő hidrogénezett tehénzsír-amint, és megállapították, hogy kiváló felületi aktivitással és emulgeáló tulajdonságokkal rendelkezik. A hidrogénezett szarvasmarha-zsír-amin előállítási folyamatának folyamatos optimalizálásával és az ipari gyártástechnológia érettségével a 20. század közepén fokozatosan megindult a hidrogénezett szarvasmarha-zsír-amin ipari gyártása. Ebben az időszakban a hidrogénezett szarvasmarha zsír-amint főleg a textil-, bőr- és fémfeldolgozás területén használták lágyítóként, rozsdagátlóként és kenőanyagként. A 21. század eleje óta a tudomány és a technika folyamatos fejlődésével, valamint az életminőség iránti növekvő igényekkel a hidrogénezett szarvasmarha-zsír-amin alkalmazási területei folyamatosan bővülnek. A hidrogénezett szarvasmarha zsír-amint különösen a kozmetikumok és testápolási termékek területén széles körben használják kiváló emulgeáló, diszpergáló és sűrítő tulajdonságai miatt. Mindeközben a mezőgazdaságban a hidrogénezett szarvasmarha-zsír-amin a peszticidekben és a műtrágyákban szinergetikus és nedvesítőszerként is fontos szerepet játszik.

Előkészítési folyamat

Népszerű tags: hidrogénezett faggyúamin cas 61788-45-2, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó