Pasireotid poregy ciklikus hexapeptid, amely peptidkötésekkel összekapcsolt aminosavakból áll. Molekulaképlete C58H66N10O9, a CAS 396091-73-9 relatív molekulatömege pedig 1047,21. Fehér vagy csaknem fehér por, szagtalan és íztelen. Az oldhatóság viszonylag alacsony közönséges oldószerekben, például vízben, fiziológiás sóoldatban és etanolban. De savas vagy lúgos körülmények között elősegítheti oldódását. Fényre, hőre és sav-bázis környezetre érzékeny, ezért sötét, száraz és alacsony hőmérsékletű környezetben kell tárolni. Meghatározott pH-körülmények között összetett reakcióba léphet az oldatban lévő fémionokkal, ami a stabilitás csökkenéséhez vezet. Az UV látható spektrumban specifikus abszorpciós csúcsok vannak, amelyek optikai aktivitást mutatnak. Különleges színreakciókat mutat meghatározott hullámhosszokon, és felhasználható azonosításra és mennyiségi elemzésre. Ez a molekula több savas és lúgos csoportot tartalmaz, így ikerionos ionizációs tulajdonságokkal rendelkezik. Adott pH-körülmények között a paklitaxel pozitív vagy negatív töltést hordozhat. Mint speciális szerkezetű és funkciójú kémiai gyógyszerprekurzor, fizikai tulajdonságai nagy jelentőséggel bírnak a klinikai gyógyszeres kezelések tervezése, biztonságossága és hatékonyságának értékelése szempontjából.
|
Testreszabott palackkupakok és -dugók:
|
|
|
Kémiai képlet |
C58H66N10O9 |
|
Pontos mise |
1047 |
|
Molekulatömeg |
1047 |
|
m/z |
1047 (100.0%), 1048 (62.7%), 1049 (19.3%), 1047 (3.7%), 1050 (3.1%), 1049 (2.3%), 1049 (1.8%), 1050 (1.2%) |
|
Elemelemzés |
C, 66.52; H, 6.35; N, 13.38; O, 13.75 |
Pasireotid por, mint a Cushing-szindróma kezelésére használt innovatív gyógyszer, fő hatásmechanizmusában több összetett biológiai folyamatot is magában foglal, beleértve az adrenokortikotrop hormon (ACTH) szekréciójának gátlását, a hypothalamus hipofízis mellékvese tengelyének működését, valamint az agyalapi mirigy adenomák növekedését.
A pacitid a szomatosztatinhoz hasonló molekuláris szerkezetű peptid gyógyszer, amely képes utánozni a szomatosztatin hatásait. A szomatosztatin a szervezetben széles körben jelenlévő szabályozó peptid, amely receptoraihoz kötődve szabályozza a különböző élettani folyamatokat. A paciritid szelektíven kötődhet a szomatosztatin receptorok több altípusához, különösen a szomatosztatin receptor 2-höz (SSTR2) és a szomatosztatin receptor 5-höz (SSTR5). Ezek a receptorok különböző szövetekben és szervekben expresszálódnak, például az agyalapi mirigyben, a hasnyálmirigyben és a gyomor-bél traktusban, így a paziretid célpontjainak széles skáláját biztosítják.
Az ACTH szekréció gátlása
A Cushing-szindróma paklitaxellel történő kezelésének fő mechanizmusa az, hogy gátolja az ACTH-szekréciót az agyalapi mirigy adenoma sejtjei által. Az ACTH kulcsfontosságú hormon, amely serkenti a kortizol (vagyis a glükokortikoidok) szekrécióját a mellékvesekéregből. Cushing-szindrómában az agyalapi mirigy adenoma vagy hipotalamusz rendellenességei miatt az ACTH túlzott szekréciója lép fel, ami emelkedett kortizolszinthez és számos klinikai tünethez vezet.
A pachrid a következő mechanizmusokon keresztül gátolja az ACTH szekréciót:
Receptor által közvetített jelátvitel: A parszirid az SSTR2-hez és az SSTR5-höz kötődik az agyalapi mirigy adenoma sejtjein, aktiválva a downstream jelátviteli utakat, például gátolja az adenilát-cikláz aktivitást, csökkenti a ciklikus adenozin-monofoszfát (cAMP) szintézisét, és ezáltal gátolja az ACTH transzkripciót és szekréciót.
Kalciumcsatorna szabályozás: A pachirid a kalciumcsatornák szabályozásával csökkentheti a sejtekben a kalciumionok koncentrációját is, ezáltal gátolja az ACTH felszabadulását.
Génexpresszió szabályozása: A paklitaxel hosszú távú alkalmazása megváltoztathatja az ACTH szintézisét és szekréciós útját is azáltal, hogy szabályozza a génexpressziót az agyalapi mirigy adenoma sejtekben.
A hypothalamus hipofízis mellékvese tengely működésének szabályozása
A hypothalamus hipofízis mellékvese tengelye a fő fiziológiai rendszer, amely szabályozza a kortizol szintjét a szervezetben. A pachirid közvetve befolyásolja a hipotalamusz és a mellékvese működését azáltal, hogy gátolja az ACTH szekrécióját az agyalapi mirigy adenoma sejtjei által, ezáltal helyreállítja a hypothalamus hipofízis mellékvese tengelyének egyensúlyát.
A hipotalamusz visszacsatolási szabályozása: Az ACTH szekréció pazireotiddal történő gátlása után a szervezetben csökken a kortizol szint, ami negatív visszacsatolási mechanizmuson keresztül befolyásolja a hypothalamus szekréciós aktivitását, csökkentve a kortikotropin releasing hormon (CRH) felszabadulását és tovább csökkentve az ACTH és a kortizol szintjét.
Adaptív változások a mellékvesében: A kortizolszint hosszú távú csökkenése adaptív változásokhoz vezethet a mellékvesekéreg sejtjeiben, például a kortizol-szintáz aktivitásának csökkenéséhez és a kortizolszintetizáló képesség csökkenéséhez.
Befolyásolja az agyalapi mirigy adenomák növekedését
Az ACTH szekréció gátlása mellett a Paxiretide közvetlen gátló hatással is rendelkezik az agyalapi mirigy adenomák növekedésére. Ez főként a paklitaxelnek az agyalapi mirigy adenoma sejtek szomatosztatin receptoraihoz való kötődése által egy sor antiproliferatív jelátviteli útvonal aktiválásának tulajdonítható.
Sejtciklus-leállás: A pachirid képes a sejtciklus leállására és gátolni a sejtproliferációt az agyalapi mirigy adenoma sejtjeiben. Ez elsősorban a sejtciklushoz kapcsolódó fehérjék expressziójának és aktivitásának szabályozásával érhető el, például a Cyclin D1 expressziójának csökkentésével és a sejtciklust gátló p27 (KIP1) fehérje expressziójának növelésével.
Apoptózis indukció: A paciriptid apoptózist, azaz programozott sejthalált is indukálhat az agyalapi mirigy adenoma sejtjeiben. Ezt főként az apoptózissal összefüggő jelátviteli útvonalak aktiválásával érik el, mint például a kaszpáz aktivitásának növelésével és a Bcl-2 antiapoptotikus fehérje expressziójának csökkentésével.
Angiogenezis gátlás: Az angiogenezis fontos folyamat a tumor növekedésében és metasztázisában. A pachirid gátolhatja az agyalapi mirigy adenoma sejtjeinek angiogenezis képességét, csökkentheti a tumor vérellátását, és így gátolja a daganat növekedését és terjedését.
A laboratóriumi szintézis módszerePasireotid poráltalában több kémiai reakciót foglal magában, beleértve a kondenzációt, a védőcsoport eltávolítását, a ciklizálást, a hasítást és a tisztítást. A következő a laboratóriumi szintézis módszere és a megfelelő kémiai egyenlet a Paciritidhez:
A védett aminosavak peptidláncokká történő összekapcsolásának folyamata peptidkötéseken keresztül. Példaként a glicint tekintve a glicin karboxilcsoportja egy másik glicin aminocsoportjához kapcsolódik egy peptidkötésen keresztül, és így dipeptid keletkezik. A kémiai egyenlet a következő:
HOOCCH2CH(NH2)COOH+HOOCCH2CH(NH2)COOH → HOOCCH2CH(NH2)CO-NHCH2CH(NH2) COOH+H2O
A szintézis folyamatában a védőcsoportok szerepe bizonyos reakciócsoportok megvédése a reakcióban való részvételtől. A kondenzációs reakció befejeződése után ezeket a védőcsoportokat el kell távolítani a reakció következő lépésének folytatásához. Például trifluor-ecetsavat használunk a terc-butil-védőcsoport eltávolítására. A kémiai egyenlet a következő:
R^tBu+CF3COOH → R COOH+CF3COOH
A paciritid ciklikus peptid, ezért a lineáris peptideket ciklikus szerkezetekké kell alakítani. A ciklizálást jellemzően két szomszédos peptidlánc közötti észter- vagy amidkötések kialakításával érik el. Például egy lineáris peptid két végének összekapcsolása körkörös szerkezetet hoz létre. A kémiai egyenlet a következő:
RCO-NH-R '+RCOOH → RCO-NH-C(O)-NH-R'+H2O
A szintézis folyamatában néha szükség van a peptidláncok meghatározott pozíciókban történő elvágására, hogy a kívánt hosszúságú peptidláncot kapjuk, vagy bizonyos oldalláncokat felszabadítsunk. Például sósav használata oldallánc védőcsoportok levágására. A kémiai egyenlet a következő:
R^tBu+HCl->RH+CH3Cl
Tisztítsa meg a szintetizált peptidet olyan módszerekkel, mint az átkristályosítás és a kromatográfia, hogy eltávolítsa az el nem reagált nyersanyagokat,{0}}melléktermékeket és szennyeződéseket. Például fordított fázisú, nagy-teljesítményű folyadékkromatográfiával a peptidek elválasztására és tisztítására. A kémiai egyenlet a következő:
R CO-NH-C(O)-NH-R '+H2O → RCOOH+R'COOH
A farmakokinetikai jellemzőiPasireotid pora következők:
1. Felszívódás:
A paklitaxel orális adagolása után biohasznosulása viszonylag alacsony, körülbelül 2,5%. A paklitaxel erős lipofilitása miatt orális adagolást követően főként a bélnyálkahártyán keresztül, passzív diffúzióval szívódik fel a véráramba.
2. Anyagcsere:
A paciritid főként a peptidlánc N-- és karboxil-terminálisán keresztül metabolizálódik. Az emberi szervezetben a fő metabolikus útvonalak a dezaminációs, dekarboxilezési és hidrolízis reakciók. A metabolitok főként a vizelettel ürülnek ki a szervezetből.
3. Kiválasztás:
A paciritid főként a vesén keresztül választódik ki, és metabolikus termékek formájában ürül a vizelettel. Kiválasztási sebessége viszonylag lassú, felezési ideje körülbelül 60 óra.
4. Kiürítési arány:
A paklitaxel kiürülési sebessége viszonylag alacsony, körülbelül 0,1-0,3 l/óra. Ez összefügg a lassabb kiválasztódási sebességgel és az alacsonyabb metabolizmussal.
5. Elosztás:
A paciritid kötődhet plazmafehérjékhez, főként albuminhoz és 1. Savas glikoproteinhez. Kis megoszlási térfogata azt jelzi, hogy a paklitaxel főként bizonyos specifikus szövetekben vagy szervekben koncentrálódik.
6. Farmakokinetikai paraméterek:
A vérben lévő gyógyszerkoncentráció a beadás után körülbelül 4-6 órával éri el a csúcsát. Többszöri adagolás után a vér gyógyszerkoncentrációja viszonylag stabil szinten tartható. A paklitaxel plazmafehérjékhez való kötődése körülbelül 95%.
7. Befolyásoló tényezők:
A paklitaxel farmakokinetikáját különböző tényezők befolyásolhatják, mint például a vesefunkció, a májfunkció, az életkor, a betegség állapota stb. Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél és időseknél a kiürülési ráta csökkenhet, ezért módosítani kell az adagot vagy meg kell hosszabbítani az adagok közötti intervallumot.
8. Gyógyszerkölcsönhatások:
A paklitaxel és bizonyos gyógyszerek közötti kölcsönhatás befolyásolhatja farmakokinetikai tulajdonságait. Például, ha erős CYP3A4-gátlókkal, például rifampicinnel és ketokonazollal együtt alkalmazzák, növelheti a paklitaxel vérkoncentrációját, ami dózismódosítást vagy fokozott ellenőrzést igényel.
A paklitaxel farmakokinetikai jellemzői közé tartozik az alacsonyabb biohasznosulás, főként a vesén keresztül ürül, a lassabb kiválasztódási sebesség és az alacsonyabb metabolikus sebesség. Ezek a jellemzők nagy jelentőséggel bírnak az ésszerű gyógyszeres tervek kialakításában, valamint a gyógyszerek hatékonyságának és biztonságosságának figyelemmel kísérésében.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a pazireotid funkciója?
+
-
A pazireotid megköti és aktiválja a kortikotrófok hsst receptorait az ACTH-t termelő adenomákban, ami gátolja az ACTH szekréciót.
Milyen gyógyszercsoportba tartozik a pazireotid?
+
-
A pazireotid injekció a szomatosztatin agonistáknak nevezett gyógyszerek osztályába tartozik. Úgy fejti ki hatását, hogy csökkenti a szervezet által termelt kortizol mennyiségét.
Hogyan befolyásolja a pazireotid a vércukorszintet?
+
-
Mivel ezeket a szomatosztatin receptor altípusokat nem csak az agyalapi mirigy sejtjei, hanem más sejttípusok is expresszálják, beleértve a hasnyálmirigy-szigetsejteket is, a pazireotid kötődése a -sejtek inzulinszekréciójának csökkenéséhez, valamint a glukagon-szerű peptid és glükóz{2}}függő bélrendszeri szekréciójának csökkenéséhez vezethet.
Népszerű tags: pasireotid por cas 396091-73-9, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó