Trisz Alap, más néven Tris (hidroxi-metil-amin) vagy bradikinin, fontos biológiai funkciókkal rendelkező szerves vegyület. A kémiai szerkezeti képlet HOCH 2 (CH 2 OH) 2 CH 2 NH 2, amely egy terner alkohol amin egy alkohol hidroxil csoporttal és két primer alkohol hidroxil csoporttal. Molekulaképlete C3H8NO3, CAS 77-86-1, molekulatömege 121,1. Fehér kristályos por formájú, szagtalan és nem higroszkópos. Széles körben használható pufferként, szeparátorként és fixálóként a biokémiai kutatásokban. Például olyan kísérletekben, mint a fehérjeelektroforézis, kromatográfia, valamint a nukleinsavak és fehérjék azonosítása, pufferként használható a pH-stabilitás fenntartására, miközben védi a nukleinsavak és fehérjék stabilitását is. Ezenkívül nagy koncentrációjú fehérjeoldatok, például enzimoldatok készítésére is használható.
(Termék linkje: https://www.bloomtechz.com/basic-chemicals/raw-materials/tris-base-powder-cas-77-86-1.html)
A trisz bázis, más néven trimetil-amino-metán, fontos puffer és biokémiai reagens. Molekulaszerkezete a következő:
A Tris bázis molekulaképlete C4H11NO3, és molekulaszerkezete három szénatomos vázat tartalmaz, mindegyik szénatom egy hidroxilcsoporthoz (-OH) és egy aminocsoporthoz (-NH2) kapcsolódik. Ez a molekuláris szerkezet kiváló pufferelési teljesítménnyel és biokompatibilitással ruházza fel a Tris bázist. A Tris bázis molekulaszerkezetében a három hidroxilcsoport erős pufferelő képességet biztosít, így a Tris bázist általánosan használják pufferoló szerként a biokémiai kísérletekben. Ezenkívül az aminocsoportok jelenléte a Tris bázist biológiai rendszerekben is potenciális alkalmazási lehetőségekkel ruházza fel, mint például a biológiai rendszerek pH-értékének szabályozásában, és pufferként szolgál a fehérje elektroforézishez.
Pontosabban, a Tris bázis molekuláris szerkezete egy aminocsoportból (-NH2) és három hidroxilcsoportból (-OH) áll, az alábbiak szerint:
diagram
Ezek közül a (CH2)3 jelentése három szénatomból és több hidrogénatomból álló szénlánc.
A Tris bázis molekuláris szerkezete miatt széles körben alkalmazzák a biokémia és a biomedicina területén, például pufferként, elektroforézis reagensként, fehérje kristályosító reagensként stb. Ezek az alkalmazások teljes mértékben demonstrálják a Tris bázis, mint funkcionális molekula fontosságát és értékét.
A 3-klór-propanol és etilén-oxid reakciója nátrium-hidroxid jelenlétében tri(2-klór-etoxi)-metil-amin előállítására hatékony szintézis módszer. Ez a reakció szerves oldószereket, például diklór-metánt vagy tetrahidrofuránt igényel, hogy biztosítsa a reakció zökkenőmentes lefolyását. Mindeközben a reakciókörülmények szabályozása is kulcsfontosságú, beleértve a reakcióhőmérsékletet, a reakcióidőt és a betáplálási arányt.
Szintézis lépései:
1. Adjon megfelelő mennyiségű szerves oldószert egy gömblombikba, majd adjon hozzá 3-klór-propanolt és etilén-oxidot bizonyos arányban (például 1:2 mólarányban) a lombikba.
2. Adjon hozzá megfelelő mennyiségű nátrium-hidroxid oldatot, indítsa el a mágneses keverőt, és keverje egyenletesen.
3. Melegítse fel a reakcióelegyet egy bizonyos hőmérsékletre (pl. 50 °C), és tartsa ezen a hőmérsékleten egy bizonyos ideig (pl. 2 órán keresztül). Ezen a ponton a reakció megindul és fokozatosan folytatódik.
4. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük.
5. A felső átlátszó folyadékot választótölcséren keresztül válassza le a nyerstermékek előállításához. Ebben a lépésben megfelelő szerves oldószerek használhatók az extrakcióhoz a termék további tisztítására.
6. Tisztítsa meg a nyersterméket oszlopkromatográfiával vagy átkristályosítással, hogy megkapja a tiszta tri(2-klór-etoxi)-metil-amint.
Ennek a reakciónak a kémiai reakcióegyenlete a következőképpen fejezhető ki:
C3H7ClO+2C2H4O+2NaOH → Tri (2-klór-etoxi)-metil-amin+2H2O+NaCl
Közülük a NaOH a katalizátor, a H2O a vízmolekula, a NaCl pedig a nátrium-klorid. Ez a reakció a 3-klór-propanol és az epoxi-etán közötti addíciós reakcióból áll, amelyet nátrium-hidroxid katalizál, így trisz(2-klór-etoxi)-metil-amin keletkezik. Eközben a reakciófolyamat során vízmolekulák és nátrium-klorid képződik.
A trisz bázist etilénglikol és ammónia víz reagáltatásával szintetizálták. Keverjük össze az etilénglikolt és ammóniás vizet, és melegítési körülmények között reagáltatjuk egy bizonyos ideig, hogy Tris bázis oldatot kapjunk. Ez a módszer egyszerűen kezelhető, de a hozam viszonylag alacsony.
Szintézis lépései:
1. Adjon megfelelő mennyiségű etilénglikol-oldatot és ammóniaoldatot (2:1 mólarány) egy gömblombikba, és keverje össze mágneses keverővel.
2. A reakcióelegyet melegítési körülmények között melegítjük egy bizonyos ideig (általában 24 óráig), amíg a reakció befejeződik. A folyamat során a reakció Tris bázist és egyéb melléktermékeket hoz létre. A melegítés célja a reakció elősegítése és a Tris bázis hozamának növelése.
3. Válasszuk le a felső tiszta folyadékot egy választótölcséren keresztül, hogy megkapjuk a Tris bázis oldatot. Ebben a lépésben megfelelő szerves oldószerek használhatók az extrakcióhoz a Tris bázis további tisztítására.
4. Az összegyűjtött Tris bázis oldatban megfelelő mennyiségű oldószer használható a hígításhoz a kívánt koncentráció eléréséhez.
5. Végül a Tris bázis oldatot szűrhetjük és sterilizálhatjuk. Például szűrőkkel távolíthatjuk el a szennyeződéseket az oldatból, vagy megfelelő sterilizációs módszerekkel biztosíthatjuk az oldat sterilitását.
Kémiai reakcióegyenlet
A trisz bázis etilénglikolból és ammóniás vízből történő szintézisének reakcióegyenlete a következőképpen fejezhető ki:
HOCH2CH2OH+NH3 → N (CH2OH) 3+H2O
Ezek közül a HOCH2CH2OH az etilénglikol szerkezeti képlete, az NH3 az ammónia, az N (CH2OH) 3 a Tris bázis szerkezeti képlete, a H2O pedig a vízmolekula. Ebben a reakcióban az etilénglikol és az ammónia addíciós reakción megy keresztül melegítési körülmények között, Tris-bázis és vízmolekulákat hozva létre.