Dikálium-tetraklór-platinát CAS 10025-99-7

Dikálium-tetraklór-platinát, más néven kálium-kloroplatinát, egy szervetlen vegyület. Általában narancssárga-sárgabarna por. Kristályszerkezete tetragonális kristályrendszer, amely viszonylag stabil. Vízben viszonylag csekély az oldhatósága, de savas oldatokban jól oldódik. Ezenkívül szerves oldószerekben, például alkoholokban és acetonban is oldódik. Normál körülmények között viszonylag stabil, de erős savas vagy magas hőmérsékletű környezetben bomlási reakciók léphetnek fel. Könnyen reagál erős oxidálószerekkel, bázisokkal és bizonyos fémionokkal. Ez egy alacsony vezetőképességű elektromos vezető. Bizonyos elektrokémiai tulajdonságokat mutat bizonyos elektrolit oldatokban, például redox reakciókban. Nem mágneses, mert nem tartalmaz mágneses elemeket. Főleg nemesfém katalizátorok és nemesfém bevonatok készítésére használják. Más nemesfémvegyületek és katalizátorok előállításánál is fontos alapanyag. A szintézis módszere általában abból áll, hogy a klórplatinsavat kálium-hidroxiddal reagáltatják, majd kristályosítással és elválasztással tiszta terméket kapnak.

Mi szállítunkDikálium-tetraklór-platinát.

Megjegyzés: A BLOOM TECH (2008 óta), az ACHIEVE CHEM-TECH a mi leányvállalatunk.

1. Eljárás kálium-klór-platinát előállítására, azzal jellemezve, hogy a kálium-klór-platinátot redukálószerként hidrazin-hidrokloriddal redukáljuk a kálium-klór-platinát gyógyszerészeti köztitermék előállításához. Az eljárás során kálium-klórplatinát szuszpenziót kell készíteni (platina tömegkoncentrációja 100% - 150%), 20% - 35% tömegkoncentrációjú hidrazin-hidroklorid oldatot csepegtetünk a szuszpenzióba, 0,3-0,5 g hidrazin-hidrokloridot adunk hozzá, és grammonként platina redukciót hajtunk végre. Miután a csepegtetés befejeződött, 2-3 órán át reagáltatjuk 60-80 fokos hőmérsékleten. Lehűlés után az elegyet szűrjük, így oldhatatlan anyagot és skarlátvörös szűrletet kapunk; Az oldhatatlan anyagok a kálium-klórplatinát és a platinafekete, amelyeket újrahasznosítanak; A szűrletet bepároljuk és bepároljuk, amíg kálium-klór-platinát kristályok nem jelennek meg, majd vákuumban 50-60 °C hőmérsékleten szárítva sötétvörös kálium-klórplatinát terméket kapunk. A találmány szerinti eljárás szerint az előállított kálium-klórplatinát platinatartalma 46,9±0,2%, káliumtartalma pedig 19,0±0,2 fok/. A fémszennyeződések teljes tartalma legfeljebb 0,08%. Az előkészítési folyamat rövid, a gyártási költség alacsony és a működési környezet jó.

A kálium-tetraklór-platinát vagy kálium-platinolid döntő szerepet játszik a fényképezőgépiparban, különösen a platina-sónyomtatásban.

Alaptulajdonságok

 

A kálium-klórplatinát egy szervetlen vegyület, amely általában vörös szilárd anyagként jelenik meg. Fontos alapanyag a nemesfém katalizátorok és nemesfém bevonatok készítéséhez, és széles körben alkalmazható a fotóiparban. A kálium-klórplatinát előállítható a kálium-klórplatinát kén-dioxiddal történő redukálásával, vagy a platina-diklorid sósavban való feloldásával és kálium-kloriddal való reagáltatásával. Ez a vegyület szobahőmérsékleten és nyomáson stabil, de hajlamos az elfolyósodásra, ezért tárolásánál és felhasználásánál különös figyelmet kell fordítani.

A kálium-kloroplatinát fő felhasználási területe a fényképezőgépiparban a platina sónyomás, amely egy ősi, de rendkívül művészi fényképezési technika. A platina-sónyomtatási eljárás platinavegyületeket használ a fényérzékeny anyagokon történő képalkotáshoz, a kálium-kloroplatinát pedig nélkülözhetetlen vegyszer ebben a folyamatban.

A platina sónyomtatási módszer története és fejlődése

 

A platina sónyomás a 19. században keletkezett, és a vassónyomtatási technológia legszebb formája. A művészek is jobban kedvelik, mint az ezüstsó nyomdai technológiát. 1873-ban William Willis szabadalmat szerzett a platina sónyomtatási technológiára Angliában, de ezt a technológiát csak 1879-ben vezették be. A platina sónyomtatási módszer megjelenése új kifejezőerőt és esztétikai élményt hozott a fotóművészetbe.

A kálium-kloroplatinát szerepe a platina sónyomtatási módszerében

 

A platina sónyomtatási módszerben a kálium-kloroplatinát a fényérzékeny anyagok előállításának egyik kulcsfontosságú összetevője. A fényképészeti anyagokat általában tartalmazó oldat bevonásával készítikdikálium-tetraklór-platinát(vagy kálium-kloroplatinát) és vas-oxalátot fotópapírra. Az expozíciós folyamat során a vas-oxalát vastartalmú állapotba redukálódik, ekkor a platina sója fémes platinává redukálható, így kép keletkezik. Ezért a kálium-kloroplatinát tisztasága, koncentrációja és más vegyi anyagokkal való aránya közvetlenül befolyásolja a fényérzékeny anyagok fényérzékeny teljesítményét és képminőségét.

Folyamatfolyamat platina só nyomtatási módszer

 

A platina sónyomtatási eljárás folyamata olyan lépéseket tartalmaz, mint a bevonat, expozíció, előhívás és rögzítés. Ezek közül a bevonat a kálium-klórplatinátot és vas-oxalátot tartalmazó oldat egyenletes felvitele a fotópapírra; Az expozíció az a folyamat, amikor bevonatos fotópapírt helyeznek negatív film alá, alacsonyabb kontraszttal az expozícióhoz; Az előhívás az a folyamat, amelyben előhívó oldatot használnak a megvilágított fényképészeti papír előhívására, a platinás sókat fémplatinává redukálva képalkotás céljából; A rögzítés az a folyamat, amikor fixáló oldatot használnak a redukálatlan platina sók eltávolítására és a kép rögzítésére.

A platina sónyomtatási módszer képalkotási jellemzői

 

A platina sónyomásos eljárással kialakított képek egyedi művészi varázst hordoznak. Először is, mivel a fényképészeti papír közvetlenül fényérzékeny, és nem fedi zselatin bevonat, a kép a használt papír felületi textúrájával rendelkezik. Másodszor, a platina só képek alapszíntónusai a lágy ezüstszürkétől a vörösesbarnáig terjednek, gazdag rétegekkel. Bár nem tud olyan vastag és gazdag fekete színt előállítani, mint az ezüstsó emulzió, a tónushatás meglehetősen jó. Ezenkívül a platina sós képalkotásnak van a legjobb színtartóssága és kémiai stabilitása az összes fémkép közül, és nem változik, hacsak az azt alátámasztó papírhordozó nem sérül.

(1) Művészeti fényképezés

 

A platina sónyomtatási módszer széles körben alkalmazható a művészi fotózás területén. Sok híres művészeti fotós használt vagy jelenleg is alkalmaz platina sónyomtatást saját munkáinak elkészítéséhez. Ez a technika nemcsak egyedi vizuális hatásokat hoz létre, hanem növeli a műalkotás művészi és gyűjthető értékét is. Például olyan kortárs fotósok, mint Owen Payne és George Tais újraélesztették a platina só eljárását, és elkészítették saját fotópapírjukat és feldolgozták a kiállítási fotókat.

(2) Portréfotózás

 

A portréfotózás területén a platina sónyomtatás is lenyűgöző hatásokat produkál. A lágy színtónusnak és a platina só képek gazdag rétegzettségének köszönhetően kiválóan alkalmasak portréfotózás utómunkára. Az előhívó és a kémiai adalékok hőmérsékletének beállításával könnyen beállítható a kép színtónusa és kontrasztja, így a személyes esztétikához és stílushoz jobban illeszkedő alkotások születnek.

(3) Tájfotózás

 

A tájfotózás egy másik terület, amely alkalmas platina sónyomtatási módszer alkalmazására. A platina sóképek finomsága, rétegzettsége tökéletesen bemutatja a természet csodálatos tájait, finom változásait. A tájképfotózásban a platina sónyomás alkalmazása nemcsak több részletet és színinformációt őriz meg, hanem egyedibb művészi stílust is ad az alkotásnak.

A platina-só nyomtatási módszeren kívül a kálium-klórplatinát más alkalmazásokban is használható a fényképezőgépiparban. Használható például más nemesfémvegyületek és katalizátorok előállítására, amelyek szintén széles körben alkalmazhatók olyan területeken, mint a fotózás és a galvanizálás.

Nemesfémvegyületek előállítása

 

A kálium-klórplatinát más vegyületekkel reagálhat más nemesfémvegyületek előállítására. Ezek a nemesfémvegyületek fontos alkalmazási értékkel bírnak olyan területeken, mint a fotózás és a galvanizálás. Például kálium-klórplatinát reakciójával előállíthatók nemesfém bevonóanyagok galvanizáláshoz, amelyek kiváló vezetőképességgel és korrózióállósággal rendelkeznek, és megfelelnek a különféle galvanizálási eljárások igényeinek.

Katalizátor előállítása

 

Dikálium-tetraklór-platinátkatalizátorok előállítására is használható. Ezek a katalizátorok felgyorsíthatják a reakciósebességet és javíthatják a reakció hatékonyságát a kémiai reakciókban, így széles körben alkalmazzák őket a vegyiparban. Például a fotóiparban a kálium-klórplatinát felhasználásával előállított katalizátorok felhasználhatók az előhívó oldatok reakciósebességének felgyorsítására, ezáltal javítva a fejlesztés hatékonyságát és minőségét.

A kémiai tulajdonságaiDikálium-tetraklór-platinátátfogóan leírható olyan szempontokból, mint az összetétel, szerkezet, fizikai állapot, oldhatóság, stabilitás, reakcióképesség és alkalmazás:
I. Összetétel és szerkezet
A kálium-tetraklór-platát kémiai képlete a K2PtCl4, amely két káliumionból (K+) és egy tetraklór-platát-ionból (PtCl42⁻) áll. Ebben a vegyületben a platina (Pt) +2 oxidációs állapotban van, és a négy klóratom (Cl) sík négyzet alakú konfigurációban helyezkedik el a platinaatom körül, stabil koordinációs szerkezetet alkotva. Ez a szerkezet a kálium-tetraklór-platátnak egyedülálló kémiai tulajdonságokat, például specifikus oldhatóságot és reakciókészséget biztosít.
II. Fizikai állapot és megjelenés
A diklór-platinsav-kálium-dihidrát szobahőmérsékleten jellemzően vöröstől sötétvörösig terjedő kristályos szilárd anyagként jelenik meg. A konkrét forma az előállítási módszertől és a tisztaságtól függően kissé eltérhet, például prizmás pelyhek, mint a por vagy tömbös kristályok. A szín elsősorban a platinaionok és a kloridionok közötti töltésátviteli átmenet eredménye. Ez az anyag a levegőben stabil, de kerülni kell az erős oxidálószerekkel vagy savas anyagokkal való közvetlen érintkezést a veszélyes reakciók megelőzése érdekében.
III. Oldhatóság
A kálium-tetraklór-platinát jól oldódik vízben, és oldhatósága jelentősen megnő a hőmérséklet emelkedésével. Például 20 °C-on oldhatósága körülbelül 10 g/l; míg 100 fokon az oldhatóság elérheti az 5,3g/100mL értéket (egyes adatok a különböző mérési körülmények miatt kissé eltérhetnek). Ez a kiváló vízoldhatóság lehetővé teszi, hogy a kálium-tetraklór-platinát teljesen disszociáljon az oldatban, platina- és kloridionokat szabadítva fel, ezáltal különböző kémiai reakciókban vesz részt. Szerves oldószerekben, például etanolban azonban szinte oldhatatlan, és ennek a tulajdonságnak jelentős az alkalmazási értéke az elválasztási és tisztítási eljárásokban.
IV. Stabilitás
Az ón-tetraklór-platinát jó stabilitást mutat száraz és fényvédett-körülmények között, ami lehetővé teszi a hosszú, -bomlás nélküli tárolást. Stabilitása azonban bizonyos körülmények, például magas hőmérséklet, erős sav vagy erős bázis környezetben befolyásolható. Például, ha etanollal kezelik lúg jelenlétében, az ón-tetraklór-platinátban lévő platinaionok fémes platinává redukálódhatnak, ami megváltoztatja az anyag jellegét. Ezenkívül az ón-tetraklór-platinát bizonyos fokú higroszkópossággal rendelkezik, és száraz környezetben kell tárolni, hogy megakadályozza az elfolyósodást.
V. Reaktivitás
A kálium-tetraklór-platinátban lévő platinaionok nagy reaktivitást mutatnak, és különféle kémiai reakciókban vehetnek részt. Például:

 Redukciós reakció: Megfelelő redukálószer hatására a kálium-tetraklór-platinátban lévő platinaionok fémplatinává vagy alacsony -értékű platinavegyületekké redukálhatók. Ennek a tulajdonságnak jelentős alkalmazásai vannak platina nanorészecskék vagy platina-alapú katalizátorok előállításában.
 Koordinációs reakció: A kálium-tetraklór-platinátban lévő platinaionok különböző ligandumokkal (például aminokkal, tioalkoholokkal stb.) stabil koordinációs vegyületeket képezhetnek. Ezek a koordinációs vegyületek széles körű alkalmazási lehetőségeket kínálnak olyan területeken, mint a katalízis és az anyagtudomány.
 Oxidációs reakció: Bár a kálium-tetraklórplatinát platinaionjai már viszonylag magas oxidációs állapotban vannak (+2), bizonyos erős oxidálószerek hatására még tovább oxidálódhatnak magasabb-értékű platinavegyületekké (például +4 vegyérték). Ez az oxidációs reakció azonban viszonylag nehezen megy végbe normál körülmények között.
VI. Alkalmazások
Egyedülálló kémiai tulajdonságai alapján a kálium-tetraklór-platinát számos területen jelentős alkalmazási értékkel rendelkezik:
Katalizátor előkészítés:A kálium-tetraklór-platinát fontos reagens más platinakomplexek előállításához. Redukciós vagy koordinációs reakciók révén speciális katalitikus aktivitású platina{1}}alapú katalizátorokká alakítható, amelyeket szerves szintézisben, petrolkémiában és más területeken használnak.
Daganatellenes gyógyszerkutatás:A kálium-tetraklór-platinát és származékai bizonyos daganatellenes hatással rendelkeznek, és gátolhatják a tumorsejtek növekedését és proliferációját. Ezért az orvostudomány területén a kálium-tetraklór-platinátot daganatellenes gyógyszerek kutatási tárgyaként vagy prekurzor anyagaként használják.
Anyagtudomány:A kálium-tetraklórplatinát redukálhatósági és koordinációs tulajdonságainak felhasználásával platina nanorészecskék, platina{0} alapú filmek és más nanoanyagok állíthatók elő. Ezeknek az anyagoknak széles körű alkalmazási lehetőségei vannak az elektronikában, az optikában, a katalízisben és más területeken.

1. Mi az a dikálium-tetraklórplatinát?
A kémiai képlet a K2[PtCl4], amely a platina (II) koordinációs vegyülete, amely narancssárga -vörös kristályként jelenik meg. Általában prekurzorként használják a platinakémiában.
2. Mik a fő céljai?
Főleg egyéb platinavegyületek, katalizátorok, elektronikus anyagbevonatok előállítására, valamint intermedierként használják a rákellenes szerek (például a ciszplatin) laboratóriumi szintézisében-.
3. Mire kell figyelni a használat során?
Mérgező, irritáló hatással van a bőrre és a szemre. Elszívóernyőben kell kezelni, és védőfelszerelést kell viselni. Kerülje az erős oxidálószerekkel való érintkezést, és zárt, sötét helyen tárolja.

Népszerű tags: dikálium-tetraklórplatinát cas 10025-99-7, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó