Nátrium-izobutil-xantát (SIBX)halványsárga por vagy részecske csípős szaggal. A molekulaképlet: C6H13NaOS2, CAS 25306-75-6, molekulatömege 172,24EINECS. A molekulaszerkezet egy amilcsoportot (C5H11) és egy xantátcsoportot (OOCCH2SCH2COO -) tartalmaz. Könnyen oldódik vízben, és különféle fémionokkal oldhatatlan vegyületeket képezhet. Az égés során mérgező kén-oxid gázok keletkeznek. Normál hőmérsékleten és nyomáson viszonylag stabil, de bizonyos körülmények között oxidálódhat vagy lebomolhat. Hatékony szulfidérc flotációs gyűjtőként széles körű alkalmazási lehetőségei vannak az ásványi feldolgozás területén. A flotációs folyamat paramétereinek és a kollektorok kombinációjának folyamatos optimalizálásával a szulfidérc flotációs visszanyerési sebessége és koncentrátumminősége tovább javítható, erős támogatást nyújtva az ásványkincsek fenntartható fejlődéséhez és hasznosításához. Ezt az anyagot különféle színesfém-szulfidércek flotációjára és befogására használják, főként az előnyök maximalizálása érdekében, de nem ajánlott kiváló minőségű szulfidokhoz alkalmazni. Ha az idő hosszú, és a válasz lassú, az befolyásolja a gyűjtési és kiválasztási képességet. Mindeközben a környezetvédelmi követelmények folyamatos javításával a zöld és hatékony flotációs technológia a jövő fejlődési trendjévé vált. Ezért a szerves gyűjtők környezeti teljesítményének és alternatíváinak további kutatása nagy jelentőséggel bír az ásványfeldolgozó ipar zöld fejlődésének elősegítése szempontjából.
|
Kémiai képlet |
C5H9NaOS2 |
|
Pontos mise |
172 |
|
Molekulatömeg |
172 |
|
m/z |
172 (100.0%), 174 (9.0%), 173 (5.4%), 173 (1.6%) |
|
Elemelemzés |
C 34,87; H 5,27; Na, 13,35; O 9,29; S, 37,23 |
Nátrium-izobutil-xantát (SIBX)széles körben alkalmazható szulfidércek flotációs kollektoraként az ásványfeldolgozás területén. A konkrét alkalmazási forgatókönyvek a következők:
A SIBX jó piritgyűjtési teljesítményt nyújt, és hatékonyan javíthatja a pirit flotációs visszanyerési sebességét. A flotációs folyamat során a SIBX reakcióba léphet a pirit felületén lévő vasionokkal, és stabil komplexeket képezhet, ezáltal fokozza a pirit hidrofóbságát, és jobban elválasztja az ásványoktól, például a kvarctól. A SIBX adagolásának és a flotációs körülmények ésszerű beállításával a pirit hatékony kinyerése érhető el.
2. A flotációs szelekció alkalmazása nikkel-szulfidban, ólom-szulfidban és más szulfidércekben
A pirit és rézérc flotációjában való alkalmazása mellett a SIBX más szulfidércek, például nikkel-szulfid és ólom-szulfid flotációjára is használható. Ezek a szulfid ásványok SIBX-szel végzett komplexképzési reakcióval is hatékonyan befoghatók, ezáltal hatékonyan elválaszthatók a nyúlásványoktól. A gyakorlati alkalmazásokban a különböző szulfidércek specifikus tulajdonságai és flotációs követelményei alapján szükséges a megfelelő SIBX adagolási és flotációs körülmények kiválasztása.
A szulfidérc flotációs kinyerési sebességének javítása érdekében néha a SIBX-et más kollektorokkal kombinálják. A gyűjtőknek ez a kombinációja teljes mértékben ki tudja használni az egyes komponensek jellemzőit, és szinergikusan összegyűjti a cél ásványokat. Például a SIBX és a xantát gyűjtők kombinációja hatékony rézérc flotációt érhet el; A SIBX más szerves gyűjtőkkel való kombinálása javíthatja bizonyos nehezen flotálható szulfidércek visszanyerési sebességét.
4. Flotációs elválasztás alkalmazása autentikus ásványokban és másodlagos ásványokban
Az autentikus ásványok és a másodlagos ásványok flotációs szétválasztása az ásványfeldolgozás fontos lépése. Az autogén ásványok a diagenezis során keletkező ásványok, mint például a pirit, magnetit stb. A másodlagos ásványok a diagenezis után különböző geológiai folyamatok során keletkező ásványok, például réz- és ólomcink-lerakódások. Az autentikus ásványok és a másodlagos ásványok szerkezeti és összetételbeli különbségei miatt az elválasztás eléréséhez eltérő flotációs eljárások szükségesek. A SIBX hatékony gyűjtőként fontos szerepet játszik az autentikus és másodlagos ásványok flotációs szétválasztásában. A SIBX adagolásának és flotációs körülményeinek beállításával az autentikus és másodlagos ásványok hatékony szétválasztása érhető el.
Az összetett ércrendszerekben gyakran többféle ásvány létezik, amelyek kihívást jelentenek a flotációs elválasztás során. Az összetett ércrendszerekben a célásványok visszanyerési arányának javítása érdekében több gyűjtő kombinációjának alkalmazására van szükség. A SIBX erős gyűjtőként összetett ércrendszerekben is alkalmazható. Más gyűjtőkkel való ésszerű kombinációval a célásványok hatékony gyűjtése érhető el, miközben elnyomja a köteges ásványok flotációját, javítja a koncentrátum minőségét és a visszanyerési sebességet.
6. Alkalmazás finom-szemcsés ásványfltációban
A finomszemcsés ásványok esetében kis részecskeméretük miatt nehéz hatékonyan elválasztani őket a gubacs ásványoktól. A finomszemcsés ásványok flotációs hatékonyságának javítása érdekében jó szelektivitással és gyűjtőképességgel rendelkező gyűjtőket kell használni. A SIBX jó begyűjtési teljesítményt nyújt a finom-szemcsés ásványok esetében, és hatékonyan javíthatja a finom-szemcsés ásványok flotációs visszanyerési arányát. A gyakorlati alkalmazásokban általában szükség van a finomszemcsés ásványok osztályozására, hogy jobban ki lehessen használni a SIBX-et a befogáshoz.
Szélsőséges körülmények között, mint például magas hőmérséklet és sótartalom, előfordulhat, hogy a hagyományos kollektorok nem képesek kielégíteni a tényleges igényeket. Ezen a ponton a SIBX, mint extrém körülmények között is stabilan működő kollektor nagy alkalmazási értékkel rendelkezik. A gyakorlati alkalmazásokban szükséges a SIBX és más flotációs paraméterek adagolása az adott feltételeknek megfelelően a hatékony és stabil flotációs eredmények biztosítása érdekében.
Nátrium-izobutil-xantát (SIBX)a bányászatban széles körben használt szerves szulfid reagens.
1. Nátrium-izobutanol só előállítása:
C4H9OH + Na2CO3 → C4H9ONa+CO2 ↑+ H2O
2. SIBX generálása:
C4H9ONa + CS2 → C4H9OCSSNa
Közülük a C4H9OH jelentése izobutanol, a Na2CO3 a nátrium-karbonát, a CO2 a szén-dioxid, a H2O a víz, a C4H9ONa az izobutanol nátriumsója, a CS2 a szén-diszulfid és a C4H9OCSSna a SIBX.
A laboratóriumi szintézis módszer lépései a következők:
1. Nyersanyag-előkészítés: Készítsen nyersanyagokat, például izobutanolt, nátrium-karbonátot és szén-diszulfidot.
2. Reakcióoldat készítése: Adjunk hozzá bizonyos mennyiségű izobutanolt oldószerként egy reakcióedénybe, és melegítsük megfelelő hőmérsékletre. Normális esetben a reakcióhőmérséklet 40-60 Celsius-fok között van.
3. Nátrium-karbonát hozzáadása: Lassan adjunk nátrium-karbonát oldatot az izobutanolhoz, miközben keverjük és keverjük az izobutanol-nátriumsót. Ez a lépés előfeltétele a SIBX szintézisének, és az izobutanol-nátriumsó képződése szükséges feltétele a további reakcióknak.
4. Katalizátor hozzáadása: Folytassa a reakcióelegy melegítését és keverését, majd adjon hozzá megfelelő mennyiségű katalizátort, például vas(III)-kloridot vagy vas(III)-acetátot. Katalizátorok hozzáadása elősegítheti a reakció előrehaladását.
5. Szén-diszulfid hozzáadása: Egy másik edényben adjunk hozzá bizonyos mennyiségű szén-diszulfidot az izobutanol-nátriumsó oldathoz, és keverjük össze. A szén-diszulfid a SIBX előállításának kulcsfontosságú reagense, amely nátrium-izobutanollal reagálva SIBX-et állít elő.
6. Csapadékképződés: Egy reakcióidő után csapadék, nevezetesen SIBX képződik. A csapadék formája általában sárga szilárd anyag.
7. A csapadék összegyűjtése: A reakcióelegyet leszűrjük és a kapott anyagot összegyűjtjükNátrium-izobutil-xantát (SIBX)csapadék.
8. Mosás és szárítás: Az összegyűjtött SIBX csapadékot megfelelő oldószerrel (például etanollal) mossuk és tisztítsuk meg. A mosás célja a szennyeződések eltávolítása, a tisztítás célja pedig a nagy-tisztaságú SIBX előállítása. Ezt követően a SIBX-et szárítottuk, hogy megkapjuk a végterméket.
A nátrium-izobutil-xantán (CAS-szám 25306-75-6) egy fontos szerves szulfidgyűjtő, amelyet széles körben használnak réz-, ólom-, arany- és más fém-szulfidércek flotációs szétválasztására. Kimutatásánál figyelembe kell venni a tisztaságot, a szennyezőanyag-tartalmat és a környezetbiztonságot. A kimutatási módszerek közé tartozik a kromatográfia, a spektroszkópia és a titrálás,
A kromatográfia a nátrium-izobutil-xantát kimutatásának fő módszerévé vált nagy érzékenységének és -interferenciagátló képességének köszönhetően. A gázkromatográfiás-tömegspektrometria (GC-MS) már 0,001 mg/l koncentrációban is képes kimutatni a nyomokban lévő szennyeződéseket a bomlástermékek minőségi és kvantitatív elemzésével a minták magas hőmérsékletű, tömegspektrométerrel történő gázosításával. Például a HJ 896-2017 szabványban a GC-MS-t használják a butil-xantánsav vízben lévő maradékának meghatározására. A mintát purge and capture technológiával dúsítják, és szelektív ionfigyelő móddal kombinálva a nátrium-izobutil-xantánsav megkülönböztethető más xantánoktól (például etil- és n-butil-xantánsavtól). A nagy teljesítményű folyadékkromatográfia (HPLC) fordított fázisú C18 oszlopon választja el a mintákat, és UV-detektorral kvantálja 230-250 nm hullámhosszon. Szilárd minták hatóanyag-tartalmának meghatározására alkalmas, legfeljebb 0,01%-os kimutatási határral.
A spektrális módszert széles körben alkalmazzák a termelési helyek minőségellenőrzésére a könnyű kezelhetőség és az alacsony költség előnyei miatt. A HJ 756-2015 szabványon alapuló UV-spektrofotometria 436 nm-es hullámhosszon méri az abszorbanciát a réz-xantát és a rézreagens színreakciója révén. Felszíni, felszín alatti és ipari szennyvizek gyors szűrésére alkalmas, 0,004mg/L kimutatási határral. Az atomabszorpciós spektrofotometria a xantánsav tartalmát a rézionok koncentrációjának közvetett mérésével számítja ki. Például a réz-xantánsav metil-izobutil-ketonnal történő extrahálása után a láng atomabszorpciós módszer 0,004 mg/l kimutatási határral érzékeli a réz abszorpcióját. Ez a módszer erős interferencia-ellenes képességgel rendelkezik, de a fémion-interferenciának kiküszöbölése érdekében minta előkezelést igényel.
Az ólom-acetátos titrálási módszer, mint a xantátsók tisztasági elemzésének klasszikus módszere, a szulfidokat nátrium-ferrocianiddal oxidálja, majd ólom-acetáttal titrálva ólom-xantát csapadékot hoz létre, a végpont indikátora a nátrium-rozát. Bár ennek a módszernek a használata körülményes, és mérgező reagensek használatát igényli, alacsony költségű, és alkalmas az alacsony széntartalmú alkil-xantát nátrium/kálium, például etil, izobutil és pentil tisztaságú kimutatására. Még mindig gyakorlati értéke van, különösen korlátozott erőforrásokkal rendelkező területeken. Például ásványi feldolgozó reagensek gyártásánál a titrálási módszerrel gyorsan ellenőrizhető, hogy a nyersanyagok tisztasága megfelel-e az YS/T 487-2005 szabványnak (hatékony összetevők 84%-nál nagyobb vagy egyenlő).
Népszerű tags: nátrium-izobutil-xantát (sibx) cas 25306-75-6, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vásárlás, ár, ömlesztve, eladó