Kálium-szulfát por CAS 7778-80-5

A Shaanxi BLOOM Tech Co., Ltd. a cas 7778-80-5 kálium-szulfát por egyik legtapasztaltabb gyártója és szállítója Kínában. Üdvözöljük a nagykereskedelmi ömlesztett, kiváló minőségű kálium-szulfát por cas 7778-80-5 eladása itt gyárunkból. Jó szolgáltatás és elfogadható ár érhető el.

Kálium-szulfát poregy szervetlen só, amelynek kémiai képlete K2SO4,CAS 7778-80-5. Ez egy fehér kristályos por keserű és sós ízű. Vízben oldódik, etanolban, acetonban és szén-diszulfidban nem oldódik. A mezőgazdasági kálium-szulfát megjelenése többnyire világossárga. Alacsony nedvszívó képességű, nem könnyen összetapad, jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen használható. Jó vízoldható káliumműtrágya, valamint a klórmentes nitrogén-, foszfor- és kálium-hármas összetett műtrágya készítésének fő alapanyaga.

Kálium-szulfát por(kémiai képlete K2SO4) egy szervetlen só. Egyedülálló kémiai tulajdonságainak és széleskörű alkalmazhatóságának köszönhetően a mezőgazdaság, az ipar, az orvostudomány és más területek meghatározó alapanyagává vált. Alapvető értéke abban rejlik, hogy két lényeges elemet, a káliumot (K) és a ként (S) biztosít egyidejűleg, és nem tartalmaz kloridionokat (Cl⁻), így elkerülhető a klór felhalmozódása a talajban és a növényekben.

1. Mezőgazdasági terület: "Tápanyag-motor" a növénytermesztéshez

 

A kálium-szulfát az egyik legszélesebb körben használt káliumműtrágya a mezőgazdaságban, különösen alkalmas klór-{0}}érzékeny növények (például dohány, szőlő, burgonya) és sós-lúgos talajjavításra. Hatásmechanizmusa és hatása a következő:
1. Táplálkozási ellátás és anyagcsere aktiválás
Kálium: A kálium a növényekben több mint 40 enzim aktivátoraként közvetlenül részt vesz a fotoszintézisben, a légzésben és a fehérjeszintézisben. Például a fotoszintézisben a kálium elősegíti a fotoszintetikus termékek (például glükóz) szállítását és átalakulását, így a levelek sötétzöldek és vastagok, a gyümölcsök szilárdanyag-tartalma pedig 15-20%-kal nő. Ugyanakkor a kálium növeli a szalma szívósságát, több mint 30%-kal növelve a magas termények, például a búza és a rizs lerakódási ellenállását.

 

Kén: A kén a kén{0}}tartalmú aminosavak, például a cisztein és a metionin összetevője, és nélkülözhetetlen a fehérjeszintézishez. A kénhiányos talajon kálium-szulfát alkalmazása 10-15%-kal növelheti a növények fehérjetartalmát, és elősegítheti a tápanyagok, például az A-vitamin és a glükóz felhalmozódását.

2. Jobb gyökérfejlődés és stresszállóság
A kálium-szulfát serkenti a gyökérsejtek osztódását és megnyúlását, ezáltal fejlettebbé teszi a gyökérrendszert. A kísérletek azt mutatják, hogy aszályos körülmények között a kálium-szulfáttal kijuttatott kukoricagyökér vízfelvevő képessége 25%-kal növekszik, a szárazságállóság pedig jelentősen javul.
A kálium szabályozza a sejt ozmotikus nyomását, csökkenti az intracelluláris fagyás kockázatát, és 20-30%-kal növeli a növények hidegállóságát. Emellett a kálium vastagítja a sejtfalat, fizikai gátat képez, csökkenti a kórokozók invázióját, valamint 15%-20%-kal csökkenti a betegségek és a rovarkártevők előfordulását.

 

3. Minőség optimalizálás és hozamnövelés
Gyümölcsös kultúrák: A kálium-szulfát elősegíti a cukorszállítást, 2-3 fokkal növeli a görögdinnye és a sárgadinnye cukortartalmát, 10%-kal növeli a paradicsom szárazanyag-tartalmát, egyenletesebbé teszi a színezést, több mint 20%-kal növeli a kereskedelmi arányt.
Gabonanövények: A kálium-szulfát búzára történő kijuttatása után a liszt sikértartalma javul, és a feldolgozási por aránya 15%-kal csökken; a kukoricaszemek ezer-szemtömege 5-10 grammal, a terméshozam 10%-15%-kal nő.
Gumónövények: Kálium-szulfátot a burgonya, gyömbér stb. gumósodró időszakában alkalmazunk, és a növényenkénti hozam 20%-30%-kal nő, a tárolási idő pedig 1-2 hónappal meghosszabbodik.

 

4. Talajjavítás és ökológiai védelem
A kálium-szulfátban lévő szulfátionok (SO₄2⁻) helyettesíthetik a nátriumionokat (Na⁺) a talajban, enyhíthetik a szikesedést és javíthatják a talaj permeabilitását. A szikes-lúgos talajkísérletben 3 éves folyamatos kálium-szulfát kijuttatás után a talaj pH-értéke 0,5-1,0 egységgel csökkent, a termés kikelési aránya 25%-kal nőtt.
Klór{0}}mentes műtrágyaként a kálium-szulfát megakadályozza a kloridionok felhalmozódását a talajban, csökkenti a talajvíz szennyezését, és megfelel a fenntartható mezőgazdasági fejlődés igényeinek.

2. Ipari terület: Az anyagszintézis "alapmodulja".

 

A kálium-szulfátot széles körben használják üvegben, kerámiában, nyomtatásban és festésben, vegyi reagensekben és más területeken nyersanyagként vagy segédanyagként az iparban. Értéke a funkcionális optimalizálásban és a folyamatfejlesztésben mutatkozik meg.
Kémiai reagensek és anyagszintézis
A kálium-szulfát nyersanyag olyan vegyületek előállításához, mint a kálium-perszulfát (K2S2O8) és a kálium-karbonát (K2CO3). Például a kálium-perszulfátot az áramköri lapok maratófolyadékában használják, és maratási pontossága elérheti a 0,1 mm-t, ami megfelel a csúcskategóriás elektronikai gyártás igényeinek.
A nanoanyagok területén a kálium-szulfát templátként használható egyenletes pórusméretű mezopórusos szilícium-dioxid szintetizálására, amelyet folyamatos hatóanyag-felszabadulású hordozóként- vagy katalizátorhordozóként használnak.

3. Gyógyszerészeti terület: „Láthatatlan asszisztens” egészségvédelemért

 

Kálium-szulfát porfőként gyógyszerkészítményekben és orvosi vizsgálatokban használják, biztonságosságát és biokompatibilitását széles körben igazolták.
Gyógyszerészeti készítmények
A kálium-szulfátot ozmózisnyomás-szabályozóként használják intravénás injekciók készítésekor annak biztosítására, hogy a gyógyszeroldat ozmotikus nyomása összhangban legyen a vérével, és csökkentse az infúziós reakciókat. Például az összetett nátrium-klorid injekcióban a kálium-szulfát hozzáadása stabilizálja az ozmotikus nyomást 280-310 mOsm/kg között, ami megfelel a gyógyszerkönyvi szabványoknak.

 

Töltőanyagként a kálium-szulfátot a tablettagyártásban használják a gyógyszer folyékonyságának és összenyomhatóságának javítására. A kísérletek azt mutatják, hogy az 5%-os kálium-szulfátot tartalmazó tabletták keménysége 20%-kal nőtt, a szétesési idő pedig 30%-kal lerövidült.

Orvosi vizsgálat
A szérumfehérje biokémiai vizsgálatára kálium-szulfát oldatot használnak, a kvantitatív elemzést fehérje kicsapásával érik el. Ennek a módszernek az érzékenysége 0,1 g/l, a hibaarány kevesebb, mint 2%, ami a klinikai diagnózis fontos eszköze.
A vesefunkció vizsgálata során a kálium-szulfátot kontrasztanyag-hordozóként használják, hogy javítsa a röntgensugarak képződését, és segítse az orvosokat az állapot pontos megítélésében.

Egyéb mezők: "több{0}}funkciós szereplők" az iparágakban

 

A kálium-szulfát alkalmazása kiterjed az élelmiszeriparra, a vízkezelésre, a környezetvédelemre és más területekre is, megmutatva az ágazatok közötti alkalmazkodóképességét-.
Élelmiszeripar
A kálium-szulfátot káliumsó nyersanyagként használják az alacsony-nátriumsó előállításához. A nátrium-klorid (NaCl) egy részének pótlásával az élelmiszerek nátriumtartalma 30-50%-kal csökkenthető, kielégítve a magas vérnyomásban szenvedők egészségügyi szükségleteit.
A kenyérsütésben a kálium-szulfátot kelesztőként használják, hogy a tészta teljesebben erjedjen, 15-20%-kal növelje a kenyér térfogatát és lágyabbá tegye az ízét.

 

Vízkezelés
A kálium-szulfátot a víz keménységének beállítására használják. A kalcium és magnézium ionokkal csapadékot képezve 50-100 mg/l-rel csökkenti a víz keménységét (CaCO₃-ban számolva), és megakadályozza a csövek lerakódását.
A szennyvíztisztításban a kálium-szulfátot pelyhesítő segédanyagként használják, hogy 10-15%-kal növeljék a lebegő szilárd anyagok eltávolításának sebességét és 20%-kal csökkentsék a kezelési költségeket.
Környezetvédelmi terület
A kálium-szulfátot a füstgáz kéntelenítési folyamatában használják. Kén-dioxiddal (SO₂) reagál, és kálium-hidrogén-szulfátot (KHSO₄) hoz létre, csökkentve a légköri szennyező anyagok kibocsátását. A kísérletek azt mutatják, hogy ezzel az eljárással a füstgáz SO₂-koncentrációja 2000 mg/m3-ről 100 mg/m3 alá csökkenthető, 100%-os megfelelési arány mellett.

Jelenleg a fő termelési módszerekkálium-szulfát poride tartozik a Mannham-módszer, a kombinációs módszer, a kettős lebontási módszer stb.

1) Mannham-eljárás: A Mannham-eljárás kálium-szulfát előállításának folyamata kénsavat és kálium-kloridot használva nyersanyagként. Előállítási módszere az, hogy kálium-kloridot és tömény kénsavat használnak, hogy lépésről lépésre reagáljanak egy Mannham-kemencében. Először a reakció kálium-hidrogén-szulfátot hoz létre, majd magasabb hőmérsékleten tovább reagál kálium-kloriddal, és kálium-szulfát keletkezik; Nehéz olajat vagy gáztüzelőanyagot használnak a hőellátásra a reakciókemence égésterében. A hőmérséklet 1000-1100 fok, a reakciókamra hőmérséklete pedig 520-540 fok. Reakciótermék

A terméket az anyag lehűtése, zúzása és részleges semlegesítése után nyerik. A HCl mellékterméket lehűtjük, mossuk és abszorbeáljuk, így 32-35%-os tömeghányadú sósavat kapunk. Az eljárás érett, a kálium-szulfát termék kiváló minőségű, szinte nincs veszteség, és a kálium hozama magas; Mivel azonban a reakció erős sav és magas hőmérséklet mellett zajlik, a berendezés erősen korrodálódott, és egyetlen kemence gyártási kapacitása kicsi, általában 100 000 t/év, és a nagyszámú melléktermék, folyékony sósav értékesítése közvetlenül befolyásolja a kálium-szulfát termelését.

2) Asszociációs módszer: Az asszociációs módszer kálium-kloridot, kénsavat és szerves oldószert használ nyersanyagként a kálium-szulfát előállításához asszociációs, helyettesítési és asszociációs reakciók révén. Az eljárás elve az, hogy a kálium-szulfát előállításához a szerves oldószer eltérő affinitását használják a sósavhoz és a kénsavhoz. Ebben az eljárásban a szerves oldószer nagymértékben befolyásolja a kálium-szulfát hozamát és minőségét. A hazai tudósok folyékony ammóniát, magas forráspontú szerves oldószert, összetett szerves oldószert stb. használtak kötőanyagként a folyamatparaméterek javítására és optimalizálására, ezzel nagymértékben csökkentve az energiafelhasználást és növelve a káliumhozamot, így a káliumhozam elérheti a 95%-ot. Ha magas forráspontú szerves oldószert választunk, a kálium-szulfát energiafogyasztása tonnánként körülbelül 200 kg szabványos szén, ami sokkal alacsonyabb, mint a Mannham-eljárásé; A kötőanyagként használt összetett szerves oldószer alacsony alapanyagigényű és erős alkalmazkodóképességű. Például híg kénsavat vagy hulladéksavat is használhatunk. A Mannham-eljárással összehasonlítva a kombinált eljárás előnye: enyhe működési feltételek, kevesebb berendezés korrózió, alacsony energiafogyasztás, rövid gyártási idő, alapvetően nincs „három hulladék” és -melléktermék ammónium-klorid; Ez a folyamat azonban nem elég kiforrott, például kis termelési léptékű, a kötőanyag oldódási vesztesége és a legtöbb szerves oldószer toxicitása.

1) Ammónium-szulfátos módszer:

Az ammónium-szulfátos módszer kálium-szulfát és ammónium-klorid előállítására szolgáló eljárás az ammónium-szulfát és a kálium-klorid oldatban történő kettős bomlási reakciójával és a termék oldhatóságának különbségével. A reakció képlete a következő:

Through experimental research, it is found that the reaction time, solvent concentration, initial concentration of ammonium sulfate, ingredient ratio and reaction temperature of the process have a great influence on the yield of potassiu sulfate, and the order of influence is: reaction time>solvent concentration>initial concentration of ammonium sulfate>ingredient ratio>reakció hőmérséklet. Az előállítás során metanolt és egyéb szerves oldószereket adtunk hozzá, és így K-t kaptunk₂Optimális folyamatkörülmények között az O elérheti a 93,40%-ot. A kálium-szulfát ammónium-szulfátos eljárással történő előállítása, bár a beruházás kicsi, és a másodlagos átalakítás is kiváló minőségű-termékeket eredményez, magas termékköltséggel, kis termelési léptékkel, alacsony hozammal és gyenge gazdasági haszonnal jár, és még mindig vannak technikai akadályok.

2) Kalcium-szulfát módszer:

A kalcium-szulfátos módszer, más néven gipszmódszer, egy-lépéses és két-lépéses átalakítási módszerre oszlik. Az egy-lépéses átalakítási módszer ammóniát használ katalizátorként, a gipsz és a kálium-klorid közvetlenül reagál a telített ammóniaoldatban, és kálium-szulfát keletkezik, a kalcium-klorid pedig melléktermék-. A reakció képlete a következő:

A két-lépéses átalakítási módszerben az ammónium-hidrogén-karbonát reakcióba lép gipsszel, és kalcium-karbonátot és ammónium-szulfátot képez, az ammónium-szulfát pedig kálium-kloriddal kálium-szulfátot termel, amely együttesen könnyű kalcium-karbonátot tud előállítani.

3) Glauber-só módszer:

A Glauber-só átalakítási módszere a kálium-szulfát előállításának eddig a legtöbbet tanulmányozott és{0}}a legmélyebb módszere. Elméleti alapja a Na+, K+//Cl -, SO2 - 4 - H2O kvaterner vízsó rendszer több hőmérsékletű fázisdiagramja. A fázisdiagramot elemzik, és anyagszámítással kapják meg a legjobb gyártási folyamat feltételeit. Ez a módszer főleg két lépésre oszlik: az első lépés 25 fokos, a második lépés pedig 60-100 fok. A különböző sók különböző hőmérsékleteken való oldhatóságának különbségétől függően kristályosítási elválasztást végeznek, hogy melléktermékként kálium-szulfátot és nátrium-kloridot kapjanak. Hazai tudósok sok kutatása azt találta, hogy az eljárás reakcióhőmérséklete, összetevők aránya, vízháztartása, a nyersanyagok szennyeződései stb. nagy hatással vannak a káliumionok átalakulási sebességére és a kálium-szulfát minőségére. Ezen tényezők figyelembevételével tanulmányozták a hőmérséklet hatását a kálium-klorid mirabilit konverziójából kálium-szulfát előállítására. Megállapítottam, hogy a reakció első szakaszában a hőmérséklet emelkedésével a kálium-mirabilit és a kálium-szulfát termékek köztitermékeiben a kloridion-tartalom nőtt, míg a kálium-ion-tartalom csökkent; Ha a hőmérséklet magasabb, mint 30 fok, a termék kálium-szulfát nem érheti el

ZBG21006-1989. Ezért az elsődleges átalakítás hőmérsékletét 30 fok alá kell szabályozni.

4) Vas-szulfát módszer:

A vas-szulfát módszer egy módszer kálium-szulfát előállítására vas-szulfát és kálium-klorid kettős bomlási reakciójával ipari melléktermékekben, például rézben, pirit salakban és a titán-dioxid egyéb melléktermékeiben, a K+, Fe}, Fe, {3} elméleti irányítása mellett. SO2 - 4-H2O kvaterner fázisdiagram. Ennek a módszernek az előállítási módszere főként a következőket tartalmazza: 1) a vas-szulfát kálium-kloriddal reagál, és kettős sót hoz létre, és a kettős sót lebontva kálium-szulfátot állítanak elő. A folyamat áramlása egyszerű, a működés és a vezérlés kényelmes, a berendezés korróziója kicsi, a nyersanyagok olcsók és könnyen beszerezhetők, a nyersanyag-fogyasztás alacsony, és a gyártási folyamat során nem keletkezik „három hulladék”; 2) A vas-szulfát ammónium-hidrogén-karbonáttal reagál, és ammónium-hidrogén-szulfátot képez, az ammónium-hidrogén-szulfát pedig kálium-kloriddal reagál, és kálium-szulfátot képez; 3) A vas-szulfátot vas-hidroxiddá és kénsavvá hidrolizálják, majd a kénsav kálium-kloriddal reagálva kálium-szulfátot hoz létre. Ez a reakció nem hajtható végre spontán. Ebben a technológiában 20% (tömeghányad) TOA (trioktil-ammónia)+10% (tömegfrakció) TBP (tributil-foszfát)+70% (tömeghányad) n-oktanolt használnak extrakciós rendszerként a H2SO4 kinyerésére FeSO4-oldatból, így vizes, hidrogénező21} hogy a reakció a kálium-szulfát képződése irányába hajtható végre. A Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Talaj- és Műtrágya Intézete által kifejlesztett vas-oxid, kálium-szulfát és ammónium-klorid előállításának technológiája 98,5%-os ± 0,5%-os kálium-szulfát konverziós rátája érhető el.

A kálium-szulfát tengervízből vagy sóoldatból történő extrahálásának fő módszerei a következők: magas hőmérsékletű sómódszer, flotációs módszer, ciklonos módszer, lúgképző hulladékfolyadék és sós sóoldat ammónia módszer, folyékony membrán módszer stb. A Lop Nur Salt Lake magnézium-szulfát altípusú sóoldatát használják kiindulási nyersanyagként kálium-klorid, valamint lágy kálium-magnézium és kálium-alum átalakítása során. és a kapott lágy kálium-magnézium-timsót ezután átalakítják és kristályosítják, így kálium-szulfátot kapnak. A K+, Mg2+//Cl -, SO2 - 4-H2O kvaterner metastabil fázisdiagram elmélete alapján kidolgoztak egy módszert kálium-szulfát előállítására szulfát sóoldatból és karnallitból előállított kálium vegyes sóból. A folyamat öt folyamatra oszlik: bontási szűrés, konverziós szűrés, szűrés, kálium-szulfát szintézis és szűréses szárítás. Az eljárás előnye az alacsony gyártási költség, a nyersanyagok magas felhasználási aránya, az egyszerű folyamat és a magas termékminőség. A kínai hamuzsír ásványok főként a szárazföldi tavakban lerakódott folyékony ásványok, amelyek a teljes erőforráskészlet több mint 95%-át teszik ki, ami óriási fejlődési potenciállal rendelkezik. Ezért nagy jelentősége van a kálium-szulfát közvetlen kinyerésének tengervízből vagy sóoldatból, hogy enyhítsék Kínában a kálium-műtrágya hiányát.

A kálium szilárd káliumércből történő kinyerésének fő módszerei a következők: nyomás alatti hevítés, magas hőmérsékletű elpárologtatás, közvetlen módszer, ioncserélő módszer, alacsony hőmérsékletű savas hidrolízis, flotációs módszer, mikrobiális módszer és pörkölési módszer. A kálium káliumércekből történő kinyerésére szolgáló különféle módszereknek általában számos hiányossága van, például több salak, magas energiafogyasztás és alacsony effektív K2O a termékekben. Ezért nehéz különféle technikai módszereket iparosítani. A kínai oldható káliumérc (kivéve a jünnani Simao körzetben található korlátozott szilárd káliumércet, amely főleg oldatos flotációs módszert használ a kálium-klorid előállítására) komoly erőforráshiányban szenved, de a káliumföldpát által képviselt oldhatatlan káliumérckészlet rendkívül gazdag, és a nemzeti káliumkészlet több mint félpát10. Ezért gyakorlati jelentőséggel bír az erőforrás- és technológiai beruházások növelése, valamint az oldhatatlan káliumföldpát erőforrások hatékony fejlesztési és hasznosítási kutatása a jelenlegi kínai káliumhiány bizonyos mértékű megoldása érdekében.

Speciális nyersanyagok és erőforrások esetében a kálium-szulfát előállításának egyéb módszerei közé tartozik az ioncserélő módszer, a forró hamuzsír módszer, a mikrohullámú sugárzási módszer, a hulladéksav-szalma módszer, a membránelválasztási módszer stb. A tengeri sóoldat-forrásokat célozva Yuan Junsheng tanulmányozta a kálium-szulfát tengervízből és keserűből zeolit módszerrel történő extrakciójának új technológiáját, és befejezte a/3020 kálium-szulfát0 pilot tesztet és t/a kálium-nitrát. Nagy jelentőséggel bír Kína hagyományos tengeri só- és só vegyipari láncának korszerűsítése és a tengeri só keserűforrásainak teljes körű kihasználása. Az elmúlt években egy szabadalmaztatott találmány tanulmányozta a kálium-szulfát kálium-kloridból és kénsavból történő előállítására szolgáló mikrohullámú sugárzási módszert, amely elsősorban a kálium-szulfát előállításának új módszere a nyersanyagok arányos keverésével és mikrohullámú sugárzás hatására történő reakcióval. A meglévő technológiához képest gyors reakciósebességgel, rövid gyártási ciklussal, stabil minőséggel, környezetszennyezés nélkül, energiatakarékossággal és költségcsökkentéssel rendelkezik. A kálium-szulfát termékek magas nitrogéntartalmúak, különféle mikroelemeket, például ként, kalciumot, magnéziumot, vasat, mangánt, rezet, cinket, bórt stb. tartalmaznak, valamint gazdagok szerves anyagokban és aminosavakban. Teljes tápanyag- és környezetbarát összetett műtrágyák-. A membránszeparációs módszer kénsavat és kálium-kloridot használ nyersanyagként, és membrándesztillációs reaktort használ a kálium-szulfát előállítására. Előnye az alacsony energiafogyasztás és a klórmentesség a termékben. Azonban, mivel több cseremembránt kell importálni, a gyártási költségek jelentősen megnövekednek.

Népszerű tags: kálium-szulfát por cas 7778-80-5, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó