cjc 1295 peptid, CAS 863288-34-0. Általában fehér vagy hasonló fehér por, amorf vagy pelyhes, könnyen oldódik poláros oldószerekben, például vízben, metanolban, etanolban, de nehezen oldódik nem poláris oldószerekben, például kloroformban, diklór-metánban stb. Szobahőmérsékleten a CJC1295 nagy stabilitású. száraz, hűvös és sötét körülmények között tárolható és szállítható, az érvényességi idő általában 2-3 év. A CJC-1295 egy polipeptid GHRH (növekedési hormont felszabadító hormon) vegyület, amely elősegítheti az agyalapi mirigy által kiválasztott növekedési hormon (HGH) felszabadulását, ezért széles körben alkalmazzák számos klinikai és nem klinikai területen.
A CJC 1295-öt illetően 3 weboldalunk van a termék részletes bemutatására és leírására a különböző összetevők szerint, nevezetesen:
CJC 1295 DAC-val : https://www.bloomtechz.com/synthetic-chemical/peptide/cjc-1295-with-dac-cas-863288-34-0.html
CJC 1295 peptid: https://www.bloomtechz.com/synthetic-chemical/peptide/cjc-1295-peptid-cas-863288-34-0.html
CJC-1295 Acetát: https://www.bloomtechz.com/synthetic-chemical/peptide/cjc-1295-acetate-cas-863288-34-0.html
1. Savasság és lúgosság:
A CJC-1295 egy gyengén savas aminosav-polipeptid, amelynek pKa értéke 4,8. Ez azt jelenti, hogy savas környezetben pH 4,8 alatt a CJC-1295 ionizált formában, míg semleges vagy bázikus, pH 4,8 feletti környezetben nem ionizált formában létezik.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy ha a CJC-1295 olyan körülményeknek van kitéve, mint például melegítés vagy ultraibolya (UV) sugárzás, molekulái lebomlanak, ezért ügyelni kell a megfelelő tárolási körülmények és felhasználási módok kiválasztására.
2. Oxidációs-redukciós tulajdonságok:
A CJC-1295 redox tulajdonságai főként a benne lévő kénkötésekkel kapcsolatosak. A kénkötések stabil diszulfidhidakat képezhetnek, és redukálószerek jelenlétében redukálhatók molekulaszerkezetük megváltoztatása érdekében. Például a CJC-1295 cisztein aminosavja ciszteinné redukálódott vasszivacs (FeS) katalizátor jelenlétében.
Ezenkívül a CJC-1295 oxidálható is, általában hidrogén-peroxidot vagy más oxidálószert használva reagensként. Mivel a CJC-1295 egy több aminosavból álló polipeptidlánc, az oxidációs reakcióban összetett termékkeverékek jelenhetnek meg, amelyeket azonosítani és elemezni kell megfelelő elválasztási és tisztítási módszerekkel.
3. Koordinációs reakció:
A CJC-1295 sok elektrofil atomot, például nitrogén-, oxigén- és kénatomot tartalmaz, amelyek koordinációs kötéseket hozhatnak létre fémionokkal. A CJC-1295 és néhány fémion közötti koordinációs reakciót alaposan tanulmányozták, és kimutatták, hogy ennek a reakciónak potenciális biológiai aktivitása van.
Például a CJC-1295 képes koordinálni a cinkionokkal, hogy stabil komplexet képezzen. Ez a komplex sejtburjánzást elősegítő és a sérült szövetek helyreállítását elősegítő hatással bír, így várhatóan terápiás szerré válik.
4. Addíciós reakció:
A CJC-1295 különböző addíciós reakciókban is részt vesz, amelyekben a CJC-1295 peptidkötései megszakadhatnak, és új funkciós csoportokat képezhetnek. Például a CJC-1295 szabad aminosavakat és a CJC-1295 kondenzációs termékeit állíthatja elő amidkötés hidrolízisével, amelyek eltérő biológiai aktivitással rendelkezhetnek.
Ezenkívül a CJC-1295 részt vehet allilezési reakcióban, diszulfidkötés felosztási reakciójában stb. Ezek a reakciók jellemzően redukálószereket, peroxidokat vagy más kémiai reagenseket használnak reakciókörülményekként. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a reakciók a CJC-1295 molekulaszerkezetének megváltozásához vezethetnek, ezáltal befolyásolva biológiai aktivitását és hatékonyságát.
5. Ciklizációs reakció:
A CJC-1295 egy polipeptidlánc, amely 29 aminosavat tartalmaz, amelyek közül sok reaktív központtal rendelkezik. Ezért a CJC-1295 különféle ciklizációs reakciókban vehet részt, új stabil és hatékony vegyületeket hozva létre. Például a CJC-1295 és a C6 aminosavak amidkötésekkel kapcsolódnak össze, és így egy C6-CJC-1295 gyűrűs szerkezetet alkotnak. Ez a ciklizált forma hasonló a szomatosztatin-szerű peptid szerkezetéhez, és magasabb növekedési hormon-felszabadító hormon (GHRH) aktivitással rendelkezhet.
6. Enzim hidrolízis reakció:
A CJC{0}}-t olyan enzimek támadhatják meg, mint a proteáz és a liáz in vivo, ami a molekulaszerkezet megváltozását és a biológiai aktivitás csökkenését eredményezheti. Például a tripszin hatására a CJC-1295 peptidkötései hidrolizálhatnak, hogy katalitikus termékeket, például dipeptidet vagy monopeptidet állítsanak elő, ezáltal befolyásolva annak hatékonyságát.
A CJC-1295 biológiai hozzáférhetőségének és hatékonyságának javítása érdekében a kutatók számos stabilizátort és védőanyagot fejlesztettek ki, mint például a PEGilált és acetilezett CJC-1295. Ezeknek a vegyületeknek nagyobb a biológiai stabilitása és hosszabb a túlélési ideje, és várhatóan hatékonyabb terápiás gyógyszerré válnak.
7. molekulaszerkezet:
A CJC1295 egy 29 aminosavból álló polipeptid molekula, szekvenciája Tyr-D-Ala-Asp-Ala-Ile-Phe-Thr-Gln-Ser-Tyr-Arg-Lys-Val-Leu-Ala-Gln-Leu -Ser-Ala-Arg-Lys-Leu-Leu-Gln-Asp-Ile-Leu-Ser-Arg-NH2 (YD-(a-ADAIF)QSYRKVLAQLSARKLLDSR-NH2). Közülük a CJC1295 D-aminosavat, glicin-dipeptidet (Gly), diszulfidhidat és más kémiai módosításokat használ a gyomorsavval és enzimekkel szembeni ellenállásának növelésére, ezáltal javítva a biológiai hozzáférhetőséget és a gyógyszerhatás időtartamát.
8. Hőstabilitás:
A CJC1295 viszonylag stabil maradhat egy bizonyos hőmérsékleti és időtartományon belül. Tanulmányok kimutatták, hogy ha a CJC1295-öt tiszta vízben vagy sóoldatban feloldjuk, a tartalomveszteség csak körülbelül 1 százalék 60 fokon 30 percig tartó melegítés után; és a tartalomveszteség mértéke körülbelül 10 százalék 70 fokon 30 percig tartó melegítés után. Ezért a gyártás, tárolás és szállítás során ügyelni kell arra, hogy kerüljük az extrém magas vagy alacsony hőmérsékleti körülményeknek való kitettséget, hogy ne befolyásoljuk a hatékonyságát.
9. pH stabilitás:
A CJC1295 hatékonysága szorosan összefügg a pH-értékkel, és általában hajlamos a meghibásodásra savas környezetben. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a CJC1295 hatékonysága tönkrement, miután 2-es pH-jú sósavoldatban feloldották.0 1 órás kezelés után. A 7,4 pH-jú pufferoldatban a CJC1295 nagyobb biológiai aktivitással és stabilitással rendelkezik. Ezért a CJC1295 használatakor olyan puffert vagy adalékanyagot kell választani, amely megfelel a gyógyszerhatékonysági igényeinek, és ellenőrizni kell a pH-értéket.
10. Oldhatóság és stabilitás:
A CJC1295 könnyen oldódik vízben és etanolban is, de oldhatósága nem poláris oldószerekben viszonylag alacsony. Stabilitása szempontjából a CJC1295 érzékeny az olyan tényezőkre, mint az oxidáció, a fotolízis és a mikrobiális szennyeződés, ezért ügyelni kell arra, hogy elkerüljük a levegőnek, napfénynek vagy mikrobiális környezetnek való tartós kitettséget.
A CJC-1295 vízoldékonysága alacsony, és speciális oldószerek hozzáadásával kell elkészíteni. A szokásos előkészítési oldatok közé tartozik a vízmentes ecetsav, vízmentes metanol, PBS puffer stb.
A DAC-t tartalmazó CJC-1295 polipeptidlánc esetében több előnye van a vízoldhatóságban. Megfelelő feldolgozás után a CJC-1295 DAC-t tartalmaz, amelyet fiziológiás sóoldattal (PBS) hígíthatunk átlátszó oldattá.
11: Spektrális jellemzők:
A CJC1295 infravörös spektruma (IR) azt mutatja, hogy az abszorpciós csúcsok 3296 cm^-1, 3084 cm^-1, 2926 cm^-1, 1623 cm^-1 , 1538 cm^-1, 1395 cm^-1, 1329 A cm^-1 és 1250 cm^-1 pozíciói megfelelnek a peptidmolekulák jellemzőinek. Ultraibolya spektrumának (UV) nyilvánvaló abszorpciós csúcsa van 280 nm-en, ami azt jelzi, hogy aromás aminosav-maradékokat tartalmaz, például tirozint és fenilalanint. A CJC1295 magmágneses rezonancia (NMR) spektruma összetett jelmintákat mutatott, tükrözve a peptid szerkezetére vonatkozó részletes információkat.
GHRH analógként a CJC-1295 széles körű klinikai és nem klinikai alkalmazási kilátásokkal rendelkezik. A CJC-1295 reaktivitási tulajdonságainak megértése, valamint a molekulaszerkezete és a biológiai aktivitása közötti összefüggések megértése kulcsfontosságú a gyógyszerfejlesztés során. A CJC-1295 reaktivitási tulajdonságainak mélyreható megértésével a kutatók bioaktívabb és stabilabb származékokat és készítményeket tervezhetnek, ezáltal javítva a betegségek kezelésében és megelőzésében való alkalmazási lehetőségeit.