Mesitil-jodid, más néven 2-jód-1,3,5-trimetil-benzol, 2-jód-1,3,5-trimetil-benzol Jód-2,4,6-trimetil-benzol, molekulaképlet C9H11I, CAS 4028-63-1. Ez a vegyület szobahőmérsékleten és nyomáson viszonylag stabil, és nem hajlamos bomlási vagy polimerizációs reakciókra. Szobahőmérsékleten vízben szinte oldhatatlan, de szerves oldószerekben, például éterben, acetonban stb. oldódik. Főleg szerves szintézisreakciók fontos köztitermékeként használják. Általában jódozott reagensként használják aromás vegyületekhez, jódatomok bejuttatására a molekulaszerkezetbe, ezáltal megváltoztatva tulajdonságait és reakcióképességét. Ezenkívül a vegyület bizonyos lumineszcens anyagok összetevőjeként is szolgálhat.
|
|
|
|
Kémiai képlet |
C9H11I |
|
Pontos mise |
246 |
|
Molekulatömeg |
246 |
|
m/z |
246 (100.0%), 247 (9.7%) |
|
Elemelemzés |
C, 43.93; H, 4.51; I, 51.57 |
a kémiai szintézisben
Reagensként aril szubsztitúciós reakciókban
Mesitil-jodidszubsztrátként szolgálhat az aril szubsztitúciós reakciókban, ahol a jódatom más funkciós csoportokkal helyettesíthető. Ez a reakciókészség a bonyolultabb szerves molekulák szintézisében hasznosul. Például nukleofil szubsztitúciós reakciók révén, amelyek az alkalmazott nukleofiltől függően különböző funkciójú származékokká, például alkoholokká, aminokká vagy észterekké alakíthatók.
A kereszt{0}}csatolási reakciókban
A keresztkapcsolási reakciók, mint például a Suzuki-Miyaura kapcsolás, a szerves szintézis hatékony eszközei szén-szénkötések kialakítására. Részt vehet ezekben a reakciókban, lehetővé téve az arilcsoportok beépülését a célmolekulákba. Ez különösen hasznos a gyógyszerek szintézisében, az anyagtudományban és más olyan területeken, ahol az aromás vegyületek döntő szerepet játszanak.
Jódforrásként a címkézéshez és nyomon követéshez
A TMI-ben található jódatom nyomjelzőként vagy jelölőként használható kémiai reakciókban. A TMI-nek egy szintetikus folyamatba történő beépítésével a kutatók nyomon követhetik a reakciók előrehaladását és bizonyos intermedierek vagy termékek sorsát. Ez különösen hasznos a reakciómechanizmusok tanulmányozása és a szintetikus útvonalak optimalizálása során.
az anyagtudományban
A TMI aromás és jódozott természete miatt prekurzorként szolgálhat különböző anyagok szintézisében. A jód-tartalmú vegyületek gyakran döntő szerepet játszanak a kívánt elektronikus, optikai vagy katalitikus tulajdonságokkal rendelkező specifikus anyagok előállításában.
A polimer kompozitok területén módosítószerként használható a polimerek fizikai vagy kémiai tulajdonságainak megváltoztatására. A jódatomok bevezetése befolyásolhatja a polimerek elektromos vezetőképességét, hőstabilitását vagy égésgátlását.
Bár nem gyakran tárgyalják, az egyedi tulajdonságok hasznossá tehetik a félvezető anyagok feldolgozásának bizonyos vonatkozásaiban. A jód-tartalmú vegyületekről ismert, hogy részt vesznek bizonyos maratási vagy adalékolási folyamatokban a félvezetőgyártás során. Azonban ezen a területen az egyes alkalmazások további kutatást és ellenőrzést igényelnek.
Az anyagszintézis reakcióiban potenciálisan katalizátorként vagy reakcióközvetítőként működhet. Jódatomja elősegítheti bizonyos kémiai átalakulásokat azáltal, hogy részt vesz a kötésképzésben vagy a hasítási folyamatokban.
A jód jelenléte miatt érdekes lehet a sugárzásra{0}}érzékeny anyagok kifejlesztésében. Ezeket az anyagokat gyakran használják litográfiában vagy más mikrogyártási technikákban, ahol a sugárzás hatására kémiai változásokon mennek keresztül.
 |
 |
az analitikai kémiában
Mesitil-jodidstabil jódszubsztituensének és a metilcsoportok elektron{0}}donor hatásának köszönhetően sokoldalú reagensként szolgálhat különféle kémiai reakciókban. Részt vehet szubsztitúciós reakciókban, addíciós reakciókban és más típusú szerves átalakulásokban, így értékes eszköz lehet komplex molekulák szintetizálására vagy kémiai szerkezetek laboratóriumi módosítására.
A kromatográfiás analízisben a TMI használható állófázis-módosítóként vagy mozgófázis-adalékanyagként az analitok elválasztási hatékonyságának és szelektivitásának fokozására. Egyedülálló kémiai tulajdonságai specifikus módon kölcsönhatásba léphetnek az analitokkal, ami jobb felbontást és csúcsformát eredményez a kromatográfiás elválasztás során.
Különleges spektroszkópiai tulajdonságainak köszönhetően belső standardként vagy referenciavegyületként használható spektroszkópiai elemzésekben, például magmágneses rezonancia (NMR) és tömegspektrometria (MS) során. A jelek és az érdeklődésre számot tartó analitok jeleinek összehasonlításával a kutatók pontosan számszerűsíthetik a mintában jelenlévő analitokat.
A kémiai reakciók kinetikai vizsgálatánál nyomkövetőként használható a reakciók lefolyásának nyomon követésére és a reakciómechanizmusok vizsgálatára. A konkrét reagensek vagy intermedierek TMI-vel való megjelölésével a kutatók nyomon követhetik azok átalakulását az idő múlásával, és betekintést nyerhetnek a reakcióútvonalakba és a sebességet meghatározó lépésekbe.
Jódszubsztituensének köszönhetően potenciálisan alkalmazható a radiokémiai szintézisben. A jód radioaktív izotópjainak (például I-125 vagy I-131) beépítésével a TMI szerkezetébe a kutatók radioaktívan jelölt vegyületeket hozhatnak létre képalkotó vizsgálatokban, nyomjelző kísérletekben vagy terápiás alkalmazásokban.
a szerves kémiában
Szerves átalakulások közbensőként
Alkoholfogyasztás csökkentése: A TMI a megfelelő alkohollá redukálható redukálószerek, például lítium-alumínium-hidrid (LiAlH4) vagy nátrium-bór-hidrid (NaBH4) alkalmazásával. Ez az átalakítás utat biztosít az aromás alkoholok szintéziséhez, amelyek fontos köztes termékek a gyógyszerek, illatanyagok és más szerves vegyületek szintézisében.
Oxidáció karbonsavakra: Megfelelő körülmények között a megfelelő karbonsavvá oxidálható. Ez a reakció értékes savas funkciós csoportok bevitelére aromás rendszerekbe, amelyek különféle módon tovább származtathatók.
Kiindulási anyagként más szerves vegyületek előállításához
Grignard-reakciók: Grignard-reagensek (RMgX) előállítására használható fémmagnéziummal éteres oldószer jelenlétében történő reagáltatással. Ezek a Grignard-reagensek nagyon reaktívak, és számos szerves vegyület, köztük alkoholok, észterek és ketonok szintetizálására használhatók.
Aril-halogenidek előállítása: Más halogénekkel vagy halogénezőszerekkel reagáltatva különböző halogénszubsztituensekkel rendelkező aril-halogenideket kaphatunk. Ezek az aril-halogenidek a szerves szintézis sokoldalú köztitermékei, amelyek számos reakcióban részt vehetnek, például nukleofil szubsztitúciós, eliminációs és addíciós reakciókban.
Nanoméretben a jód figyelemreméltó sokoldalúságot mutat azáltal, hogy különféle mátrixokba van beépítve, amelyek polimereket, szervetlen hordozókat és bonyolult, önállóan{0}}összeálló szerkezeteket foglalnak magukban. Ez a kapszulázási folyamat számtalan nanoszerkezet kialakulását eredményezi, beleértve a nanorészecskéket, nanoszálakat és nanokapszulákat. Ezeknek a jód nanoanyagoknak a miniatűr méretei, amelyek általában néhány nanométertől több száz nanométerig terjednek, kulcsfontosságú szerepet játszanak felületük -térfogat arányának növelésében. Ez a jellegzetes fejlesztés jelentősen megnöveli a reakciókészségüket és a közvetlen környezetükkel való kölcsönhatásukat, elősegítve a hatékony energiaátvitelt, a katalitikus aktivitást és a jobb optikai tulajdonságokat. Az ilyen nanoméretű manipulációk nemcsak kihasználják a jód belső tulajdonságait, hanem fel is erősítik azokat a különféle technológiai alkalmazásokhoz, hangsúlyozva a jód{7}}alapú nanoanyagok átalakító potenciálját a nanotechnológia területén.
Elektronikus szempontból a jód nanoanyagok kivételes töltésátviteli tulajdonságaikkal tűnnek ki, és félelmetes versenyzőként helyezkednek el az elektronikus eszközökbe, nevezetesen az érzékelőkbe és az energiatároló rendszerekbe való beépítésre. Ezek a nanoanyagok figyelemre méltó képességet mutatnak az elektromos töltések nagy hatékonyságú tárolására és felszabadítására, amely tulajdonság aprólékosan testreszabható a jóddal-terhelt nanoszerkezetek méretének, alakjának és kémiai összetételének manipulálásával. A paraméterek finom-hangolásával a kutatók optimalizálhatják a nanoanyagok töltési dinamikáját, javítva azok teljesítményét az energiaátalakítási, tárolási és érzékelési alkalmazásokban. Ez az alkalmazkodóképesség kiemeli a jód nanoanyagokban rejlő potenciált az elektronikus eszközök funkcionalitásának és hatékonyságának forradalmasítására, megnyitva az utat a fenntartható energiatechnológiák és az érzékeny érzékelőrendszerek fejlődése előtt.
Optikailag a jód nanoanyagok lenyűgöző abszorpciós és emissziós jellemzőket mutatnak, különösen a látható és közeli infravörös spektrumtartományokban. Ez az optikai képesség rendkívül vonzóvá teszi őket a fotonikai alkalmazásokhoz, beleértve a fénykibocsátó diódákat (LED-eket), a lumineszcens markereket és az optikai érzékelőket. Lumineszcens tulajdonságaik finoman hangolhatók, sőt még fokozhatók más elemekkel történő stratégiai adalékolással vagy felületmódosításokkal. Ezek a beállítások lehetővé teszik a nanoanyagok optikai aláírásainak pontos manipulálását, lehetővé téve számukra, hogy meghatározott színű vagy intenzitású fényt bocsássanak ki a különféle alkalmazásokhoz. Ez a sokoldalúság kiemeli a jód nanoanyagokban rejlő potenciált a fotonikus technológiák forradalmasításában, elősegítve a világítási, képalkotási és érzékelőrendszerek fejlődését, amelyek innovatív és hatékony módon hasznosítják a fény erejét.
Katalitikusan a jód nanoanyagok hatékony gyorsítószerként jelentek meg számos kémiai reakcióban, a szerves szintézistől a környezet helyreállításáig. Megnövekedett felületük, valamint testreszabott reakcióképességük megerősíti képességüket a katalizátor teljesítményének fokozására, ami magasabb hozamot és nagyobb szelektivitást eredményez a célzott kémiai átalakulások során. E nanostruktúrák méretének, alakjának és felületi kémiájának optimalizálásával a kutatók finom-hangolhatják katalitikus tulajdonságaikat, hogy megfeleljenek a különféle kémiai folyamatok specifikus követelményeinek. Ez az alkalmazkodóképesség kiemeli a jód nanoanyagokban rejlő potenciált a katalitikus technológiák forradalmasításában, elősegítve a vegyi anyagok hatékony és fenntartható előállításában, valamint a környezeti kihívások innovatív helyreállítási stratégiák révén történő kezelésében való előrehaladást.
mellékhatás
Mesitil-jodid(kémiai név: 2-jód-1,3,5-trimetilbenzol, CAS-szám: 4028-63-1) jódot tartalmazó aromás vegyület, amelynek molekulaképlete C ₉ H 1 I, molekulatömege 246,09 g/mol. Szerkezete három metilcsoportból áll, amelyek a benzolgyűrű 1-es, 3-as és 5-ös pozícióját helyettesítik, valamint a 2-es pozíciót összekötő jódatomból áll. Szerves jodidként a mezitil-jodidot gyakran használják jodid reagensként vagy köztitermékként szerves szintézisben, részt vesz szén-szén kötések kialakításában, keresztkapcsolásban stb.
Akut toxikus reakció
Helyi stimuláló hatás
Bőr:
A mezitil-jodiddal való közvetlen érintkezés enyhe vagy közepesen erős irritáló reakciókat válthat ki, amelyek bőrpír, viszketés vagy égő érzés formájában nyilvánulnak meg. Hasonló vegyületek (például a metil-jodid) bőrhólyagok képződését okozhatják, jelezve, hogy figyelni kell a késleltetett allergiás reakciókra.
Szemek:
A szembe kerülő por vagy oldat kötőhártya-gyulladást okozhat, amely torlódásként, könnyezésként vagy fájdalomként nyilvánul meg. Állatkísérletek kimutatták, hogy a jodidok maró hatásúak a szaruhártyára, és azonnali öblítést és orvosi ellátást igényelnek.
Légutak:
A por vagy gőz belélegzése irritálhatja a felső légutakat, köhögést, torokfájást vagy légszomjat okozhat. Nagy koncentrációjú expozíció kémiai tüdőgyulladáshoz vagy tüdőödémához vezethet (lásd a metil-jodid akut inhalációs toxicitási adatait).
Szisztémás toxicitás
Az akut expozíció elnyomhatja a központi idegrendszert (CNS), ami fejfájás, szédülés, álmosság vagy zavartság formájában nyilvánul meg. Hasonló vegyületek (például a metil-jodid) kisagyi elváltozásokat okozhatnak, amelyek ataxiában, remegésben vagy beszédzavarban nyilvánulhatnak meg, súlyos esetekben pedig kómát vagy epilepsziás rohamokat. Az orális vagy belélegzett nagy dózisok hányingert, hányást, hasi fájdalmat vagy hasmenést okozhatnak. Emésztőrendszeri vérzésről számoltak be metil-jodid-mérgezés esetén, ezért óvatosan kell eljárni a mesitil-jodid nyálkahártya-károsító hatásai tekintetében.
Allergiás reakció
A jodidok allergiás reakciókat okozhatnak, amelyek kiütésként, csalánkiütésként vagy asztmás rohamként nyilvánulhatnak meg.
Az ismételt expozíció növelheti az érzékenység kockázatát, ezért figyelmet kell fordítani a foglalkozási populációk allergiatörténetére.
Krónikus toxikus reakciók
Hosszú távú egészségügyi hatásoknak való kitettség
Neurológiai rendszer: A krónikus expozíció a neuroviselkedés megváltozásához vezethet, például memóriavesztéshez, koncentrációhiányhoz vagy érzelmi ingadozásokhoz. Késleltetett kezdetű mentális zavarokról számoltak be metil-jodid-mérgezés esetén, ami arra utal, hogy a foglalkozási expozíciónak kitett populációk hosszú távú -követése- szükséges.
Pajzsmirigy: A jodidok megzavarhatják a pajzsmirigy működését, ami pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz vagy pajzsmirigy alulműködéshez vezethet (különösen a jódra érzékeny egyéneknél). Állatkísérletek kimutatták, hogy a jodid hosszú távú bevitele{1}}a pajzsmirigy tüszősejtjeinek proliferációját okozhatja, ezért a pajzsmirigyhormonok szintjét ellenőrizni kell.
Máj: A krónikus expozíció májsejt-károsodáshoz vezethet, ami megemelkedett transzaminázszintekben vagy sárgaságban nyilvánul meg.
Expozíciós útvonal
Belélegzés: A por vagy gőz bejuthat az emberi szervezetbe a légutakon keresztül, különösen zárt térben vagy magas hőmérsékletű{0}} műveleteknél, ahol a kockázat megnő.
Bőrrel való érintkezés: A szilárd részecskék vagy oldatok közvetlenül érintkezhetnek a bőrrel, helyi irritációt vagy felszívódást okozva.
Szembe kerülés: A por vagy a fröccsenés szemirritációt okozhat.
Lenyelés: Bár nem gyakori, szilárd részecskék a kézen és a szájon keresztül is lenyelhetők.
Népszerű tags: mesityl jodid cas 4028-63-1, beszállítók, gyártók, gyár, nagykereskedelem, vétel, ár, ömlesztve, eladó